Spasm

A hétvégét kedvenc folyónk (végre) szelíd hullámai között töltöttem Laci és Simi barátom társaságában. Az ilyen hétvégékre mondják: felejthetetlen. Domolykó hordák, balin hadak, nyárson sült szalonna, bagolyhuhogás, hajnali szarvasbőgés - minden, ami az Élethez kell. Jelen bejegyzés mégsem erről szól majd, hanem a hétvége igazi főszereplőiről: a Spasm wobblerekről. Úgy érzem, nektek is meg kell ismerni ezeket a csodás apróságokat (utoljára évekkel ezelőtt, a Bőrbogarak első tesztelésekor ujjongtam ilyen önfeledten). A Spasm olyan helyekről is adott halat, ami előtte más csalikkal végig lett horgászva, illetve a finnyásabb déli időszakban is gyönyörűen szerepelt, igazi "karkicsavarós" rávágásokkal jutalmazták pikkelyes kedvenceim a szerb csecsebecséket.

Bizony, most a szokásostól eltérően nem magyar, hanem szerb csalit mutatok nektek; egyedi készítésű, kézzel faragott műremek mind. Szülőatyjuk, Igor Lepojevic 1988-ban, 6 évesen kezdett horgászni a Balkán hegységben elterülő Timok folyón. Első wobblereit - mint a legtöbb fafaragó - saját használatra készítette, ezek nyilván nem voltak a wobblerisztika legmaradandóbb alkotásai, de sok halat fogott velük, így egy életre beleszeretett a handmade csalikba. 

Ekkor persze még nem árulta őket, de mára csinos kis műhelye lett, a fahalakat rendelésre, egyedileg gyártja, magyar származású felesége (nagy műlegyes horgász!) segít neki ebben. Én az Ebay megunhatatlan felületén szörfölgetve bukkantam rá a múlt télen, azonnal felvettem vele a kapcsolatot, mert ugye viszonylag ritkán talál az ember kétcentis-kétrészes wobblercsodákat. Azóta rendszeresen levelezünk és mesélünk egymásnak horgászatainkról, igazán kedves embert ismertem meg személyében. Csalijait egész évben próbálgattam, a legcsendesebb időszakokban is adtak halat, viszont amit ezen a túrán műveltünk (többek közt) vele, minden képzeletet felülmúlt.  

A Spasm az a műcsali, amiből fogsz öt darabot és indulhatsz is horgászni. Komolyan mondom, engem is meglepett, mennyire szeretik a halak. Külsőre kifogástalanok, csodás festéssel, hibátlan kialakítással, enyhén lapított testtel, egészen egyedi és fogós színekben, na de a mozgás! Ez az a pont, amiről csak szuperlatívuszokban tudok beszélni. Nagyon kellemes, diszkrét és egyenletes veretés, ráadásul az általam ismert legstabilabb úszás; ha a legnagyobb sodrásban rángattam, akkor sem oldalazott vagy ugrott ki a vízből. Ez nem túlzás, olyan zárásokat, gyors átfolyásokat tudtam meghorgászni vele, amit eddig nehezen vagy sehogy. Íme, néhány típus és szín (a teljesség igénye nélkül), a képek magukért beszélnek:

Egészen érdekes és remekül működő topwater csalijai vannak, érdemes kipróbálni, a hétvégén domolykót is fogtam az egyikkel.

Ha van Facebook profilod, ebben a galériában megtalálod a legtöbb típust, ugyanitt felveheted Igorral a kapcsolatot (angol nyelvtudás előny). A fenti halacskás képeket Lackó prezentálta, én egy videót hoztam nektek a túráról, pattogatott kukoricát előkészíteni, fejhallgatót feltenni, jó szórakozást hozzá!