Magyar mezők
Sziasztok!
Már több, mint 3 éve tettem fel ide utoljára posztot. Hogy miért? Egyértelműen, mert kifulladt maga a blog, mint műfaj, és kifulladtam én is. Alkotói válság? Nem. Lustaság? Inkább.
Aztán néha-néha ismét előtör az érzés, hogy folytatni kellene. Ugyanúgy, mint régen, szimplán csak magamnak, és ha valakit érdekel, akkor nézzen bele és beszélgessünk.
Mert téma akadna bőven. Peca, kert, utazás, főzés, túrázás; olykor még novellát írni is lenne kedvem.
Időhiányra nem panaszkodhatok. Már csak azért sem, mert tavaly december körül még egy videó csatornát is volt időm elindítani Hungarian Fields címmel. Úgy látszik, az a fajta vagyok, aki nem tud megmaradni a valagán, mindig alkotnia kell valamit.
De ez jó. Öröm látni a kész videókat, ahogy öröm volt látni a kész blog bejegyzéseket is. Jó érzés, hogy ezek a dolgok nem tűnnek el nyomtalanul.
Legyen ez egy új kezdet a blog életében. Amikor lesz miről mesélni, jövök, mellette pedig töltögetem ide is fel új videóimat. Addig is fogadjátok szeretettel a legutóbbit, amiben kedvenc folyónk is szerepet kapott.

Megjegyzések
Megjegyzés küldése