Maszekon horgászni

Ebben a bejegyzésben kicsit eltérek az általam képviselt vonaltól; oknyomozó riporteri babérokra pályázva egy engem régóta izgató kérdés nyomába eredtem. Az utóbbi időben ugyanis számtalan vitám tárgyát képezte a dolog (verbális és virtuális szinten is), nevezetesen: lehet-e állami horgászjegy nélkül "maszek" (azaz egyéni vállalkozók, cégek) kezelésében levő vizeken horgászni?

A kérdés azonban így rossz; lehet a Balatonon is mindenféle haszontalan papír nélkül pecázgatni, csak nem biztos, hogy kifizetődő. Máshogy teszem fel: vajon törvényileg szabályozva van-e a hobbipecások horgászvizsga nélküli szórakoztatása?

Ha megkérdezed az érintetteket (vagyis a vállalkozókat), nagy részük azonnal rávágja, hogy semmiféle horgászigazolványra nincs szükséged ehhez. Hiába magyarázom nekik évek óta, hogy ez nem igaz, csak hajtogatják a magukét. Aztán lebuknak és fizetnek, mint a katonatiszt. 

Bizonyos szempontból megértem őket: állami jeggyel rendelkező horgászok viszonylag ritkán járnak szappantartókra horgászni, ha várja őket a természetesnek ható egyesületi tó vagy valódi vadvíz. A jelen magyar helyzetet tekintve megélni belőlük talán nem is nagyon lehetne (hogy miért, az más kérdés, szerintem mindenki tisztában van vele), így kénytelenek az alkalmi pecások (ne adj Isten egyesületekből kiebrudalt fószerek) horgásztatásából megszedni magukat.

Akadnak tisztességes cégek is

Azonban eddig ez csak üres duma, hogy mi az én véleményem a dologról, valószínűleg senki nem érdekel. Vannak azonban Magyarországon olyan törvények, szabályozások, melyek meghatározzák, hogy valójában kik a horgászatra jogosult személyek. Segítséget kértem tehát a MOHOSZ-tól, akik pillanatok alatt válaszoltak is - hiszen ki lenne kompetens ebben a témában, ha nem az országos szövetség. 

Lássuk. 

A ’97 évi 41 sz. halászatról és horgászatról szóló törvény meghatározza, hogy Magyarországon hogyan lehet horgászni. A törvényben egy szó, egy említés nem történik arról, hogy erre a vízre érvényes a törvényi előírás, arra pedig nem. Tehát nincs szektor különbség a horgászat alapvető szabályozásában. Az Ön által említett „maszek” víz egyébként sem kategória, ugyanis ennek is sokféle változata lehet:  

- magán tulajdonú földterület rajta vízterület, jogi szempontból „halászati vízterület” 

- halászati jogosultság , mindez magán, vagy társasági kézben - horgásztatás
- magán tulajdonú földterület rajta vízterület, jogi szempontból nem„halászati vízterület”, mindez magán, vagy társasági kézben - horgásztatás
- magán tulajdonú földterület rajta vízterület, a tulajdonos bérbe adja magánszemélynek, vagy társaságnak - horgásztatás
- magán tulajdonú földterület rajta halastó terület, a tulajdonos bérbe adja magánszemélynek, vagy társaságnak - horgásztatás
- magán tulajdonú földterület rajta halastó terület, a tulajdonos (magánszemély, társaság) maga horgásztat
….és még lehet egy-két más változat is.  

Mindegy milyen a horgászat, vagy horgásztatás háttere hazánkban a hatályos halászatról és horgászatról szóló törvény előírásai szerint lehet horgászni. Tehát nincs olyan szabály, ide kell az állami horgászjegy, oda nem kell. A mai magyar kis valóság, hogy a pénznek nincs szaga, a versenyelőny mindenekfelett, tehát a jogszabályi előírásokat be nem tartva folyik több mint egy évtizede az állami horgászjegy nélküli horgásztatás a vizek egy részén. A hatóságok pedig tehetetlenek, nincs anyagi lehetőségük az ellenőrzésre, és általában nem kívánnak – néhány kivételtől eltekintve - fellépni a szabályokra fittyet hányó vízhasznosítókra. 

A többi, a szabályokat betartó, hasznosító pedig jelentős versenyhátrányba került, kerül, nem beszélve arról, hogy a halastavi vízhasznosítók, horgásztatók további előnyöket élveznek azáltal, hogy tilalmi idők és más szabályok oda nem érvényesek. A horgászat alapfeltétele jelenleg – mindegy milyen státuszú vízről beszélünk - az állami horgászjegy (és a területi engedély) megléte. Az állami horgászjegy váltásával kapcsolatosan a törvény kimondja: „Állami horgászjegyet az a személy kaphat, aki rendelkezik horgászvizsgával, vagy az előző évi horgászjegyét bemutatja, horgászszervezeti tagságát igazolja és fogási naplóját leadja. A horgászvizsgát a halászati hatóság által kiadott vizsgabizonyítvánnyal, más országban tett vizsgát, pedig az erről kiállított okirattal kell igazolni..

Ennél egyszerűbben, érthetőbben megfogalmazni nem lehetne a választ. Persze azonnal felmerül a kérdés: mi köze a MOHOSZ-nak ahhoz, hogy mit művelek a saját vizemen? A válasz: természetesen semmi. Ám ezeket a törvényeket nem a MOHOSZ székházában hozzák. És mint tudjuk, a törvények mindenkire vonatkoznak. Általában. 

Pozitív példának hozza fel a levelében az Aranyponty ZRT. kezelésében levő vizeket, ahol alapfeltétel az állami jegy megléte. Személyesen ismerek olyan tógazdákat, akik saját kárukon tanultak, volt, aki a bagatellnek nem nevezhető pénzbüntetés után meg is szüntette halastaván a horgászatot.

Természetesen ez még közel sem a probléma vége, hiszen kismillió kérdést felvet az ügy: büntethető-e például Jóska bácsi, aki piacos üvegbotjaival kikullogott a közeli szappantartóhoz halat fogni, de fogalma sem volt a ’97 évi 41 sz. halászatról és horgászatról szóló törvényről?

Ráadásul - mint mindennemű jogi kérdés - közel sem ilyen egyszerű ez a kérdés sem. A bejegyzés folytatásaként ajánlom elolvasásra az alant található hozzászólásokat, van mit tanulni belőlük. Ha van véleményed, észrevételed a témáról, mindenképpen oszd meg velünk!