Ősz

Vettem egy csónakot.
Az egyik kajakomtól és a robogómtól váltam meg, így lehetett az enyém, de jó döntés volt. Mi több, a lehető legjobb. 



Ebihal korom óta bújom az öreg dunai pecások írásait horgászújságokban, kalendáriumokban. Novelláik sorai repítettek magukkal engem is az öreg folyóra, holott alig ismertem a vizet: együtt mártogattam süllőre Hunyady Attilával a Repity-gurgyóban, keszegeztem a fővárosi rakparton Ferenczy Dénessel, vagy menekültem a nagy drávai vihar elől Bokor Károllyal. 
Aztán lett egy kajakom, s hirtelen a Dráva őrült sodrában találtam magam egy pár evezővel, egy bottal és egy doboznyi műcsalival. Hét éve cincálom a déli folyó balinjainak idegeit (vagy ők az enyém, nézőpont kérdése), változatlan lelkesedéssel. 
Az új csónakkal azonban új lehetőségek nyíltak előttem: hosszú folyóvízi túrák, dunai téli süllőzés, márna a sodrásban, s ami a legjobb: nyári vadvízi kiruccanások a családdal. 

Az ősz a csónakos peca és a barátság jegyében telt. Valahogy a ladik a társaságot is összehozta, (majdnem) mindenkivel vízre szálltam, akivel szívesen megosztom a boldogságot jelentő öt méternyi alumíniumot. Először Peti barátommal "csapattunk" a Dráván (tőle vettem a hajót), azután a Vadak osztoztak az utastéren. Bazsi szelídsége, Lackó határozottsága és Dépé karakánsága komplett egészet alkot, úgy néz ki, valahogy én is illek ebbe az egészbe.
Különben Dépé szülinapját ünnepeltük, írt is bővebben a "szörnyű emberrablásról"...








Kezdeti szárnypróbálgatásaim a Dunán különben Lackó segítette, ezúton is köszönöm neki. A Madocsa és Mohács közti kikötőket kerestük, jászt, balint, süllőt szépen fogtunk.















Nem felejthetem ki a sorból legjobb barátom, a kisfiam. Vele szeretek legjobban bolyongani, kár, hogy állítása szerint a horgászatot nem szereti. Duma. Látom az arcán minden dobásnál és minden halnál az örömöt, mert szerencsére fog, nem is rossz halakat. 






Dépével is nekivágtunk párszor az öreg folyónak. Főleg a békés halakat abajgattunk (nagyrészt sikertelenül), néha balinozgattunk (ez sokkal jobban ment). Csabi barátom sem maradhatott ki a "vendégek" közül: ő fiatalabb korában sokat horgászott a Dunán, örömmel tért vissza az ismerős partokhoz. 





Tartalmas és szép őszünk volt. Élveztük a jó időt, egymás és a halak társaságát. A finom ételeket és jó italokat, a párás reggeleket, a szálláson kopogó esőt, a pattogó tűz fényét.
Nekem nem is kell ennél több...
Share on Google Plus

About elmondom

ClogFlyFishing - horgászblog tájakról, halakról, ételekről, emberekről, élményekről. A blogon található szöveges és képi tartalom megosztása csakis a szerző engedélyével!

5 megjegyzés :

  1. Magyarország egyik leghalasabb vize a Duna! Mondom ezt úgy, hogy én (halilag) a legrosszabb részen lakom.
    Itt szerencsére a megtömött bugyelláris nem sokat számít. Ide attól sokkal-sokkal több és más kell...
    Üdv, Levente

    VálaszTörlés
  2. Nem ide tartozik, de a 2013. augusztus előtti bejegyzéseidet nem tudom megnézni.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Koszonom, hogy szoltal, ranezek.
      Egyelore azt mondom, hogy kuttyogatni nem fogok, bar vonz a modszer, de annyi egyeb megtanulnivalo van, hogy az meg odebb van. Bar ki tudja??

      Törlés
    2. Köszi! Egyébként némi machinálással megoldottam megoldottam: átírtam fent a dátumot. és sikerült!

      Törlés

Üzemeltető: Blogger.