Palkonyai nyitott pincék

Megszokhattátok már tőlem, hogy néha beszámolok egy-egy baranyai rendezvényről, gasztronómiai vagy borászati össznépi vigalomról, melyre érdemes ellátogatni akár az ország másik szegletéből is. Szerencsére kedvenc megyém nem szűkölködik az efféle megmozdulásokban, s mivel - gyarló módon - hajlamos vagyok elcsábulni az evilági jóságok felé, ha tudomást szerzek róla, fogom a bandát és belecsapunk a jóba. Pünkösd vasárnapján Palkonya felé vettük az irányt, a Nyitott Pincék napjára. 

Mindenképpen követendő és okos a rendezvényen a leosztás, ugyanis egy kisebb összegért mindenki kap egy üvegpoharat és bónokat, melyekkel szabadon potyázhat a töménytelen mennyiségű pincében. Persze mindenkinek megvan a saját kedvence, sokaknak több is, így 5-6 óra körül tetőfokára hág a hangulat, mindenki szeret mindenkit, s ez így van rendjén. A műsorok pazarok (különösen a Bartók férfikar adja meg a hangulatot a színpadon és a pincékben), az ételek finomak, a libatöpörtyűs zsíroskenyér viszi a prímet, ráadásul kedvenc meteorológusaink ítéletének ellenére az idő is makulátlan. 

Sajnos a családban nekem van egyedül jogsim, így csak két egyén volt a csapatban, aki csak vizet és mindenféle haszontalan nedűt kortyolhatott csak: én és nagybátyán tacsija, Fülöp. Ezen a képen is látszik, mennyire elkeseredett volt szegény emiatt, de hamarosan vigasztalást talált néhány helyi kollégánál. Így egyedül maradtam, s az alkalmat kihasználva elautóztam egy közeli kis patakhoz, megdobáltam egy-két hínárfoltot és hídlábat, s hoztam nektek egy képet, hogy ez a bejegyzés is halszagú maradjon egy kicsit. Pici fekete Wooly Buggerre jött,  melyet eredetileg sügereknek és domiknak szántam, s bár nem volt nagy, néhány percre feledtetni tudta velem a teli borospoharak csábító illatát. 

Összefutottam H. Balival és Domyval is, már a velük töltött fél óra miatt is érdemes volt lejönni Palkonyára. Balázs megmutogatta a vendégházait, megnézegettem a borait (akit érdekel a MINŐSÉG szó, az látogassa meg ezeket az oldalakat), s gazdagabb lettem egy palack Birtok borral, melyet következő bosnyák túránkra szánok. 

Jövőre? Mindenképpen. És ha egy jó bulira, nagyszerű ételekre és italokra vágysz, te sem hagyod ki.