Clogflyfishing

Pár napja egy igazán jó vacsorát főztem. Malackaraj szuvidálva, majd ropogósra pirítva, édes-savanyú mártásba forgatva. Egyik barátom épp nálunk járt, meginvitáltam az asztalhoz, miután elégedett mosollyal hátradőlve megállapította, hogy bizony ilyen jót régen evett. Megkérdezte, miért nem nyitok gasztro blogot, úgyis mindenki azt csinálja már, eggyel több vagy kevesebb, nem számít, nem? Csak nevettem a dolgon.

Legutóbbi könyvajánlóm alatt Tomi, a Wobblermánia szerzője linkelt egy könyvet (ezért örökké hálás leszek neki!), amit - rövid keresgélés után - mindenképp be kellett szereznem. Nem volt könnyű dolgom a '84-es kiadású könyvvel, de jobb antikváriumokban hozzá lehet jutni; az egyik netes webboltnak hála pillanatok alatt megérkezett a kemény fedeles kötet, s már a borítókép láttán biztos voltam abban, hogy jó lóra (azaz könyvre) tettem - különös tekintettel arra, hogy a mű ára a postaköltséggel együtt kevesebb volt, mint egy közepes kategóriájú wobbler. "Az olvasó tapasztalni fogja, hogy a Felső-Tisza-vidék paraszti táplálkozása különbözik az alföldi, a palóc, vagy a dunántúli konyhától; elsősorban a habarás, a sütés, a pirítás hazája ez, ahol a vadhúst, a halat emberemlékezet óta általánosan fogyasztották.....a szerző szerencsés szemmel fedezte fel receptgyűjteménye számára a vidék legarchaikusabb ételeit...a recept összegyűjtésének módszere is egyéni..." B...

Mivel Pupa szabad kezet kapott és feltöltötte a videómegosztókra a régebbi Légy-Ott! epizódokat , én sem leszek rest és megosztom veletek azt részt, melyet velem forgatott egy emlékezetes májusi napon a PVTV szépreményű csapata. Következzen tehát a Fly Times! pontyos kivetülése, egy extra különszámmal; jó szórakozást kívánok hozzá!

Mindig örülök annak, ha a zsinórom végén egy ismerős magyar halfaragó mester remekei életre kelnek. Még nagyobb öröm, ha az ominózus szépségeket más is megismeri, mi több: halat is fognak velük. Éppen ezért fülig érő vigyorral vettem tudomásul, hogy az egyre népszerűbb és kedveltebb wobbler, a BlondRiver nemrég felkerült a német Jerkbait Shop termékpalettájára! Mivel a horgásziparban elterjedt gyomorforgató (ön)tömjénezés és reklám láttán kinyílik a bicska a zsebemben, nagyon ritkán vagyok hajlandó teszt jellegű cikkek megírására. Nem is tesztek ezek, sokkal inkább magánvélemények (megsúgom: bármilyen jellegű anyagi támogatás nélkül), ráadásul ha valami szar, arról ugyanúgy megírom a véleményem, mint a jobb cuccokról. Külön öröm számomra, hogy a hírhedté vált Bőrbogarat én próbálhattam ki először , ráadásul keresztapja is lehettem - ahogy látom, máshol is átvették ezt a nevet, remélem néhány év múlva a Scale magazin is Skin Bug néven emlegeti majd, mint menő domis csalit... ...

Extrém, kaland, akció: ezek azok a fogalmak, melyek szerény véleményem szerint a lehető legmesszebb állnak a horgászattól - vagy legalábbis messze kellene, hogy álljanak tőle. Miért kell a pecában bárminek eksztrémnek lenni? És egyébként is, mi az a kaland? És az akció? Ha mindenképp szükség van rá, legyen inkább reakció...  Mindenesetre az Olympus cég magyar reklámfelelősei simán ráaggatták legújabb üdvöskéjükre a kalandálló nevet. Könnyebben fogy, hamarabb jöhet az új széria. A TG-2-t  - többek között - horgászoknak is ajánlják, így a kicsike egyszerre fagy-, víz- és ütésálló, hogy Józsi a maconkai pergető kupa közben is teljes biztonsággal exponálhasson. Egyszóval állja a kalandot. No comment.  Hosszas töprengés után döntöttem emellett a típus mellett (hazudok: egy nálam sokkal okosabb ember, az öcsém javasolta az elnyűhetetlen TG-2-t, ismerve mindenben beleszarós temperamentumom), mivel a kajakban ülve egyre kevésbé tűnt praktikusnak a tükörreflexes gép h...

Megmondom őszintén, nem rajongok a szakácskönyvekért. Egyrészt amire szükségem van, azt megtalálom az interneten (hogy ez jó-e így, az már más tészta), másrészt a főzésből is majomkodás lett az utóbbi években; s persze üzlet. Hol van már a Régi étkek, mai ízek , hol vannak a régi békeidők...! Most hallottam a legújabb szépreményű kiadványról, mely Gyurcsány a konyhában címmel jelent meg. És még mindig tudunk lejjebb csúszni a lejtőn... Egyik nap azonban csomagot hozott a zöld kabátos bácsi, s végre egy igazán igényes könyvet tarthattam a kezemben. Külön öröm, hogy ennek a szépségnek horgászvonatkozása is van: bizonyára sokan ismeritek Hernyák Aurélt - ha máshonnan nem is, a First Cast blog hasábjairól -, az ő felesége, Kollár Anita írta és rendezte nyomda alá a Gluténmentes és finom címzetű olvasmányt. Még véletlenül sem állnék neki egy olyan bejegyzésnek, melyben minden különösebb indok nélkül, kizárólag az ajándékot megköszönve hazudozok össze mindent. Ha Anita könyve ...

Ha ne adj' Isten a Dráva felé jársz a nyári szünetben, s útba esik Drávaszabolcs (vagy a szabolcsi határátkelő), ajánlok számodra egy helyet, ahol elérhető áron felejthetetlen hétvégében lehet részed. A fent említett község központjában elfordulsz Gordisa felé, és már jó úton is jársz: néhány kilométer múlva megérkezel a Gáti tanyára . A hétvégét mi is itt töltöttük, és felettébb jól éreztük magunkat.  Szerencsére az utóbbi időben egyre nagyobb lett a kereslet a tanya-jellegű vendéglátóhelyek iránt, ahol a hozzám hasonló városbéli nyavalyásoknak olyan illúziójuk lehet, mintha falusi életet élnének. Persze nem véletlenül került be a mondatba az illúzió szó: vidéken, háziállatok mellett ritkán alszik az ember kilencig, nem eszik minden nap különféle paraszt tálakat, vagyis nem tolnak a segge alá mindent, ahogy a mi teszkón és gyorskajákon nevelkedett nemzedékünk ezt megszokhatta már. Mindenesetre a friss levegő, a kis gazdaság látványa, és a programok sokszínűsége m...