Clogflyfishing

"...volt egyszer egy álmom (álomképem), nem olyan Király Luter Mártonos, hanem vizeserdős patakostavas pisztrángos..."- írta Pupa nemrég. Neki ajánlom egyik kedvenc íróm, Ernest Hemingway elbeszélését. Mert mindenkinek van egy hasonló álomképe, a nagy írónak is volt - hasonló az enyémhez -, s ezt írásba is öntötte a maga szófukar módján, ránk bízva, hogy olvassunk a sorok között. Jó szórakozást hozzá! Reggel, amikor felkelt a nap, a sátorban kezdett átforrósodni a levegő. Nick kimászott a bejáratra akasztott szúnyoghálója alatt, s körülnézett a reggelben. Keze vizes lett a fűtől, ahogy kijött. Nadrágját és cipőjét a kezében hozta. A nap éppen a domb fölött állt. Látszott a rét, a folyó és a mocsár. Odaát pedig a mocsár zöldjében nyírfák. A folyó tiszta volt, és simán, sebesen suhant a kora reggeli ég alatt. Vagy kétszáz yarddal lejjebb három fatörzs feküdt rajta keresztben. Fölöttük még simábbnak és mélyebbnek tetszett a víz. Nick odanézett: egy halásznyest éppen á...

Tar ágak-bogak rácsai között kaparásznak az őszi ködök, a vaskorláton hunyorog a dér. Fáradtság üli a teherkocsit, de szuszogó mozdonyról álmodik a vakvágányon, amint hazatér. Itt-ott kedvetlen, lompos, sárga lomb tollászkodik és hosszan elborong. A kövön nyirkos tapadás pezseg. Batyuba szedte rongyait a nyár, a pirosító kedvü oda már, oly váratlanul, ahogy érkezett. Ki figyelte meg, hogy, mig dolgozik, a gyár körül az ősz ólálkodik, hogy nyála már a téglákra csorog? Tudtam, hogy ősz lesz s majd fűteni kell, de nem hittem, hogy itt van, ily közel, hogy szemembe néz s fülembe morog.