Bye-bye Ribnik!

Kicsit el vagyok késve ezzel a bejegyzéssel. Közel fél évvel. Különösebb okom nincs rá, egyszerűen vagy elfelejtettem, vagy lusta voltam befejezni, bár a vázlat március eleje óta kallódik, csak a formázás hiányzott. Most mégis felteszem a blogra, akár okulásképp, mert kifejezetten elkeserítő (szomorú? szánalmas?) felhangja van. 


Február elején még a nagy koronavírus-hiszti előtt a megszokott módon kiruccantunk Boszniába. Természetesen a Ribnikre, hiszen a legtöbb hasonló víz zárva van a pecások előtt, így kizárásos alapon maradt ez. Őszinte leszek: abszolút nem vágytam erre a túrára. Nem azért, mert unom a vizet, de valahogy nem vonz a dolog, hogy a hideg vízben gázolva egész nap félf@szomnyi pérekre vadásszak huszonkettes horogra kötött nimfákkal, amiket megkötni is alig tudok, nemhogy a vízben követni. Szeretném azt mondani, hogy azért, mert kimaxoltam ezt a módszert, de nem erről van szó: egyszerűen egyre unalmasabbnak találom az ilyen jellegű buzerapecát. Idén ráadásul még a streamerezést is megtiltották (gondolom köszönhető ez a helyi erőknek, akik a híd alatt 1/0-ás kakastoll streamerekre tűzött kenyérrel és halbelsőséggel végigakasztgatják a folyó legnagyobb halait), úgyhogy tényleg nem vonzott más, csak a táj. Meg a társaság.


Minden évben érezhetően egyre több a szemét, a vízben és a környékén, pár éve morcoskodtam is már emiatt, de ami idén várt, az minden képzeletem felülmúlta. Szemétdomb - nincs mit szépíteni ezen. Itthon mérgelődünk és facebook kampányt indítunk, ha illegális szemétlerakót találunk. A Ribnik mellett emiatt nem kell idegeskedni, az egész falu és a folyó környéke egyetlen hatalmas szemétlerakó lett. 
Hol is kezdjem? Nem tudunk úgy beállni a vízbe, hogy ne legyen a közelünkben valami elsüllyedt műtárgy. Wc kagyló, monitor, bicikli, autóbusz ülés; mintha a falu lakói valami nagy garázsvásárt rendeznének, aminek helyszíne valamiért a folyómeder. De ha kilépünk a partra, ott sem jobb a helyzet: végig a parton törmelékhalmok, hungarocell kupacok, bontott tégla, szemeteszsákok, valamint a lakosság kommunális szemete, a pet palacktól egészen a használt tamponig, szemet gyönyörködtető kavalkádban. A trophy revirhez vezető út - ami számomra maga volt a földi paradicsom - ízlésesen be van borítva a kihordott építési törmelékkel, nyilván a falun belül egy négyzetcenti hely sem maradt ezeknek. De ami a legbántóbb: azok a vendéglátó helyek, melyek lényegében a folyóból és a horgászokból élnek, ugyanolyan magasról szarnak bele a helyzetbe. Kedveljük az Aqua panziót, egy éve új szobákkal, apartmannal, grillezővel bővült a komplexum, lassan már tényleg csak a wellness részleg hiányzik az eukonform elvárásokhoz. Örülünk is nagyon, kár, hogy az átalakítás és az építkezés alatt minden darab törmeléket beleszórtak a tíz lépésre rohanó kristálytiszta folyóba. Esküszöm, nem túlzok, ha le akarod fotózni rekord pért szorongató cimborád, komoly nehézségekbe ütközik, míg olyan hátteret találsz, ahol nincs kidobott hűtőgép vagy gőzölgő hamukupac. Mert igen, bosnyák barátaink minden reggel a folyópartra hordják ki a kazánokból kitermelt fél köbméter salakot. Ahogy kell...


Később már azon sem mérgelődik az ember, mikor a faluból lesétáló bácsi a légytől néhány méterre hajítja be a vízbe napi szemetét fekete kukazsákba csomagolva, vagy hogy a hídon átsétáló kölyök a világ legtermészetesebb módján ejti bele az éppen kiürülő csipszes zacsit. Különösen elszomorított, hogy ez volt az első év, amikor úgy gondoltam, végre magammal tudom vinni a tízévessé cseperedett kölyköt is, hogy megmutassam neki Bosznia szépségeit. Persze ennek is van előnye: a barcsi határátkelőt átlépve meleg szívvel üdvözöltünk és dícsértük tiszta kis hazánkat...

Rettenetesen elbaszottak az emberek. Nagy bánatomra Thanos bácsinak nem jött be a csettintős móka, pedig javíthatott volna a problémán. Nem baj, ahogy látjuk év eleje óta, a Természetnek/Földnek/Teremtőnek mindig van elképzelése arról, hogy szabaduljon meg attól a vírustól, amit emberiségnek hívnak...
Share on Google Plus

About elmondom

ClogFlyFishing - horgászblog tájakról, halakról, ételekről, emberekről, élményekről. A blogon található szöveges és képi tartalom megosztása csakis a szerző engedélyével!

3 megjegyzés :

  1. Azért a fekete humor a BIOKOM-os nyakba akasztóval ott van. Vagy csak véletlen? Sajnálom, hogy ezzel frissült a blog/ért véget Bosznia!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ja, az veletlen, fel sem tunt, Lacko baratom van a kepen. ��

      De komolyan, iszonyat, ami ott van. Es az utrol at Bosznian meg nem is meseltem. Szemethegyek mindenhol. Es a legnagyobb rejtely, hogy a legtobb helyen 10-15 eve eldobott zsebkendot sem lehetett latni.

      Törlés
    2. Ismerősök Albániáról meséltek ilyen állapotokat, 15-20 évvel ezelőtt. Csodálkoztem is, hogy ott a közelben Boszniáról nem írtál eddig semmi effélét. Érdekes, hogy pont ebbe az irányba mennek. Bár lehet, hogy nem is az.

      Törlés

Üzemeltető: Blogger.