Helen Shaw élete

Mikor jött az ötlet, hogy a következő postban Helen Shaw-ról írjak, meglőve éreztem magam, mert fogalmam sem volt arról, ki az illető. A neve alapján nőnemű egyénre tippeltem, s ez alaposan felébresztette bennem a kíváncsiságot a téma iránt, mivel a műlegyezés szakán belül (mint ahogy általában a horgászatban is) kevés a női képviselő, mint a fehér holló. Shaw-n kívül talán két másik amerikai hölgy jut eszembe: Mary Orvis Marbury (szintén légykötő művész, könyve 1892-ben jelent meg) és Joan Salvato Wulff (távdobó bajnok, számos rekord felállítója 1950-60 között). Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a nők nem tudnának jól legyezni, aki kételkedik ebben, szemezgessen a Youtube-on fellelhető dobálózós női videók közül, bizony fenn fog akadni a szeme.



Kutatni kezdtem tehát Helen Shaw után, az írott médiában és az interneten is, s ez utóbbin jó néhány hivatkozást találtam a hölgyre. Először munkássága lepett meg: számos könyvet publikált, s mind bestsellernek számítanak a mai napig, egy-egy új példánynak szépen megkérik az árát. Művei a Fly Tying, Flies for Fish&Fishermen, Materials, tools, techinques, melyek címéből arra következtet a T.Olvasó, hogy inkább technikai jellegű irodalomra számíthatunk beszerzésekor. Ez valóban így van, könyvei mégis különböznek a többi korabeli műtől.
Másodszor: hálás vagyok Kovács-Sinkó Leventének, aki felhívta a figyelmem erre a kivételes tehetségű hölgyre. Életútja páratlan és irigylésre méltó, egész életét annak szentelhette, amit igazán szeretett, könyvbe vagy filmbe illő élete élt.

De ki is volt valójában ez a kivételes hölgy, akit sokan mai napig a Műlégykötés First Lady-jeként ismernek világszerte?
1910-ben született, a horgászat iránti szenvedélye nagyon korán felszínre tört. Kislányként árnyként kísérte édesapját a vízpartra, figyelte a sodrásban lebegő pisztrángokat, s ahogy ő írta, "első látásra" szerette meg a szinte már művészi értéket képviselő klasszikus műlegyeket. Utánozni kezdte a helyi légykötő horgászokat wisconsini otthonában, igazi tehetségnek bizonyult, iskolás korára túlszárnyalta legtöbb mesterét. Az 1930-as évek közepére Shaw igazi műlégykötő mesterré vált, s az Art Kade cégnél kezdett dolgozni. Munkaadói respektálták kimagasló tehetségét, lehetősége nyílt továbbfejleszteni rovartani ismereteit, s egyre messzebb merészkedett: pisztrángos nedves- és szárazlegyei mellett tervezni kezdett néhány nagyonn testű, őzszőrből kötött műlegyet is a feketesügér-horgászok számára. Ezek alatt az évek alatt sajnos csak egyetlen Art Kade katalógus jelent meg, ám Shaw jelenkori követői egyetértenek abban, hogy a megjelent legyek szinte mind a kivételes hölgy munkái voltak. Kifinomult stílusát jól példázza a lenti kép: #40-es Royal Coachmann egy cigaretta végén...


A II. világháború az ő karrierjének sem használt: hazafias kötelességeként önként bevonult a US Army tartalékos alakulatához, és bár hadnagyi rangig vitte, mégis hiányzott neki a légykötő satu, melyhez a háború végén azonnal vissza is tért. Mikor 1952-ben munkaadója, Arthur Kade súlyosan megbetegedett, majd meghalt, Helen Shaw egy példaképet és egy barátot veszített el egy személyben. Kade vérbeli műlegyes horgász volt, igazi természetvédő, az Izaak Walton-társaság egyik alapítója, hősnőnk élete végéig az ő útját folytatta.


Mi sem természetesebb, mint hogy saját stúdiót nyitott, amit legyes kollégái nagy örömmel nyugtáztak, s minden társasági eseményre meghívták az akkor már híres "First Lady"-t. Egy ilyen eseményen találkozott a Field and Stream magazin művészeti vezetőjével, Hermann Kesslerrel. Ahogy ez történni szokott, egymásba szerettek, Kessler elárasztotta a nőt szerelmes levelekkel, melyekre Shaw postafordultával válaszolt, s a válaszhoz mindig csatolt néhány exkluzív műlegyet kedvencei közül lovagja számára. Hamarosan összeházasodtak, s New Yorkba költöztek.
Hermann természetesen azonnal bemutatta a magazinban kedvese munkáit, sőt, a rangos Angler's Clubban is bemutatta feleségét. Shaw keresve sem találhatott volna jobb társaságot magának. Életre szóló barátságokat kötött olyan emberekkel, mint Alfred Miller, AJ McClane, vagy mint Herbert Hoover (amerikai elnök), esetleg Norman Rockwell (híres festő és illusztrátor). Nagy előnye volt továbbá a házasságnak, hogy Kessler segítségével megjelenhetett az első Helen Shaw könyv, mely a Fly Tying címet kapta. Shaw egyszerű szövege és Kessler nagyszerű képei minden addig megjelent légykötésről szóló könyvet lemostak a porondról. Az emberek szerették az egyszerűséget, ráadásul ez volt az első könyv, melyben a műlegyek kötéseit lépésről-lépésre mutatták be az illusztrált fotók, melyeken a legyeket csak a kép kedvéért helyeztek satuba, szinte kivétel nélkül kézben köttetett az összes! Kezdők és haladók mind kézbe vették a kiadványt,  s próbálták leutánozni Shaw gyönyörű munkáit, a könyvet pedig időről időre újra ki kellett adni az állandó készlethiány miatt, az újabb kiadások pedig általában bővültek néhány újdonsággal. Így a ma beszerezhető példány egy élet műve lett, melyet sokan alapműnek tartanak a műlégykötés szakterületén.


1989-ben megjelent újabb műve, a Flies for Fish&Fishermen, lényegében a Fly Tying egy finomított verziója, képekkel és újabb legyekkel bővítve. Ez is nagy siker lett, ami arra inspirálta a párt, hogy egy harmadik kötettel jelentkezzenek, ám ez befejezetlen maradt: Kessler 1993-ban váratlanul elhunyt. Shaw pedig soha nem kötött többé egyetlen legyet sem...
Ám ekkor már világhírű írónő volt. Számos klub kérte fel tiszteletbeli elnöknek, díjakat neveztek el róla. Arnold Gingrich, az Esquire magazin alapítója 50. születésnapjára egy száz darabos Helen Shaw készletet kapott ajándékba, ő nevezte el az ekkor már idős hölgyet a Műlégykötés First Lady-jének. Bár ezerszer kérték, ő mégsem tért vissza soha szeretett legyeihez. Munkái a műlegyes történelem részei lettek, miután 2007-ben meghalt, személyes holmijait, házát, ruháit, vagyonokat érő legyeit elárverezték, javarészt az interneten (még most is fellelhető néhány Helen Shaw relikvia az Ebay-en vagy az Amazon-on).

Helen Shaw neve mára legendává vált, ahogy a többi műlegyes mesteré is. Mint tudjuk, a műlegyes horgászat több, mint sport, hóbort vagy hobbi, éppen ezért mindenképpen fontos megemlékezni elődeinkre is. Ha van egy kis időd, keress rá az interneten Helen Shaw munkáira, ha szerencséd van, akár be is szerezhetsz belőlük néhányat. 

Megjegyzések