Alexandra, a vizek királynője

Régóta szeretnék cikksorozatot készíteni régi korok mai napig - joggal - istenített klasszikus legyeiről, és a műlégykötő mesterekről. Közel sem lesz teljes a sor, sem a jellemzés, aki többet szeretne tudni a klasszikus legyekről, keresse fel Kovács-Sinkó Levente blogjait (A Dunánál, Klasszikus Műlegyezés), vagy a neten fellelhető írásait, millió érdekes és különleges dolgot tudhat meg belőlük. Mi a legősibb nedves legyek helyett inkább a mai napig leggyakrabban használt parányokkal foglalkozunk, azokkal, melyek a külföldi műlegyes médiában leggyakrabban előfordulnak, itthon mégis egyre kevesebbet találkozunk velük. 
Első delikvensünk az Alexandra nevezetű, szemet gyönyörködtető attraktor műlégy lesz. Attraktor, azaz kifejezetten semmilyen vízi élőlényre nem hasonlít, mégis, a forma, szín és kulcsingerek alapján fogós, s így közkedvelt légynek számít horgászkörökben. Eredetileg Lady of the Lake volt a neve, ami annyit tesz: a Tó Hölgye, s valamikor az 1860-as években született, majd megkapta mai napig használt nevét, mégpedig a fiatal hercegnő, Alexandra tiszteletére. Hogy ki kötött először Alexandrát, örök rejtély marad, felmerült W.G. Turle és John Brunton neve is (mindkét úriember számos híres és klasszikus légy szülőatyja), de pontos származása mai napig nem tisztázott. További érdekessége - ami jól mutatja fogósságát is -, hogy számos vízen betiltották a használatát, hiszen a pisztrángfélék odáig voltak különféle variánsaiért. Persze mára ezek az idők elmúltak, a tiltás is megszűnt, ahogy az Alexandra sikere is mérséklődött, bár ez nem a légy hibája, egyszerűen - a Kárpátia együttes halhatatlan szavaival élve - sok a horgász, kevés a hal...

Annak ellenére, hogy az Alexandrát régebben inkább tavakon használták, mára igazi univerzális léggyé vált, természetesen ettől függ az is, hogyan prezentáljuk a hölgyikét. Használjuk édesvízi és tengeri pisztrángra nedveslégyként, streamerként, tengeri halakra, kis módosítással csukára és süllőre (!), ketteshorgokon lazaclégyként, a kisebb változatokat pedig igencsak csípi a ponty. Talán az igazi klasszikus nedveslégy-guruk most felhorkannak, de én személy szerint szinte kizárólag hosszú szárú horgokra kötve, streamerként használom. 


A klasszikus Alexandra kötési receptje a következő:

Vörös selyemcérna
Farok: pávatoll felső része, vagy piros toll
Test: ezüst tinsel (esetleg erre tekerve ovális ezüst tinsel)
Gallér: fekete vagy piros kakastoll
Szárny: pávatoll, néhány szegmens piros toll

Az anyagokat és a stílus természetesen tetszés szerint lehet variálni, sokan a piros kakastollak helyett piros tinselt kötnek bele, esetleg a színeket variálják, de legjobb mégis az eredeti. Egyszerű és nagyszerű. 

Megjegyzések

  1. Hi, köszönöm, hogy megemlítettetek! :) Nekem még egy-két domolykón kívül nem sikerült fognom vele semmit. Régi magyar horgászújságokban lehetett olvasni róla, hogy nem nagyon vált be hazai vizeken, pedig ajnározták rendesen. Esetleg tiszta víznél, délben. Látom, Nektek viszont műxik. Mi a trükk? A dzsungel checket Ti sem kötitek be?

    Üdv,

    Levente

    VálaszTörlés
  2. Nincs mit, egyértelmű, kire gondol minden magyar legyes, ha a klasszikus nedveslegyekről van szó. :)
    Én legszívesebben a hagyományos, régi módon kötöm, azaz a fent leírtak alapján. Ronggyá én sem fogtam magam vele, de egy-két szép pontyot sikerült becsapni vele (az eddigi legnagyobb legyes pontyom is erre jött), egyik ismerősöm jó dúsan kötött, nagyobb méretű (1, 1/0) Alexandrával szokott csukákat fogni, ami ugyan tényleg messze van a nedves eredetitől, de mégiscsak ugyanarról van szó. Nagyobb sügereket fogtam vele az egyik kedvenc sügeres vízemen, de érdekes, most, hogy mondod, szerintem domit még soha. Talán nem is próbáltam, van félezer domis légy, amiben sokkal jobban bízom.
    Viszont az idei bosnyák túrán nagyot bizonyított a légy, igazán azóta tisztelem annyira, amennyire kéne; arányaiban szerintem ezzel és woolly-val (a nagy kedvenc) fogtam a legtöbb nagyobb halat.

    VálaszTörlés
  3. Próbáltam neked lefényképezni, de katasztrofális lett az eredmény. Inkább kerestem egy képet, pontosan ilyenre kötöm őket.
    http://www.millersflyshop.com/servlet/the-987/Alexandra--dsh--Streamer/Detail

    VálaszTörlés
  4. Arra gondoltam, esetleg az ezüst testet "pearl"-re lehetne cserélni. Mert az itteni balinok nem nagyon kamázzák a csillogó legyeket.
    Melyik lesz a következő?

    VálaszTörlés
  5. Ezen agyaltam ma én is. Azt hiszem, a Goddard-caddis, bár az neo-klasszikus. :) Közben Goddard-ról eszembe jutott, milyen jó lenne írni a régi és mai légykötő mesterekről is...hiába, van téma bőven.

    VálaszTörlés
  6. Jó ötlet! Bár én az újakat nem nagyon ismerem, de régi is annyi van, el sem hinnéd! Ha gondolod, tudok ötletet adni bőven. Te/Ti meg formába öntöd/öntitek. Elsőként mondjuk Helen Shaw? A könyvének címe: Flies for Fish & Fishermen. :)

    VálaszTörlés
  7. Oké, most a GC cikkbe is belecsempésztem egy keveset. Mondjuk nagyon szívesen olvasom, ha Te öntöd formába, valószínűleg többet is tudsz írni róluk, mint én. Az Alexandráról meg a G.Caddis-ról olvastam már eleget, csak az évszámoknak meg e neveknek kellett utánanézni, de pölö - tudom, szégyen - Helen Shaw-ról még nem hallottam, vagy nem emlékszem rá. De a Google a barátom. :)

    VálaszTörlés
  8. Direkt azért írtam ezt a nevet. :) Egyébként a könyvében minden légy kézben van kötve, csak a "látvány" miatt fogták satuba, amikor készen lettek.
    Dolgozz csak egy kicsit!!! Várjuk! :))))))))))))

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése