Hatóságilag!
- Jó reggelt, Magdi néni!
- Jó reggelt, Emese, drága! A boltba mész?
- Igen, Magdi néni, reggeli kell a családnak.
- Gyere menjünk együtt. Hogy van Lajoska?
- Köhög még Magdi néni, de semmi baja. Azért még fekszik egy kicsit a héten...
- Nagyon helyes, Emese. Te, képzeld, a szomszéd korán reggel zörgött már az autójával, mondom neki: hová megy hajnali nyolc órakor? Aszongya, hogy horgászni.
- Megáll az eszem!
- Mondom neki: ebben a csúnya időben? Hiszen tegnap egész nap esett az eső, ma meg köd van. Erre visszavakkantja, hogy miért, ősz végén napozni kellene?
- A szemtelen.
- Az hagyján, Emese, drága, de vitte magával a kisfiút is! Szegénykém öt éves még csak, de cipeli mindenhová horgászni. Esőben, sárban, meg a legnagyobb melegben. Képzelje, mi volt ma szegény gyereken: gumicsizma!
- Ilyenek ezek, Magdi néni!
- Na, de az anyja sem kutya. Este hétkor viszi le sétálni, pedig már sötét van, majd meghűl az a szerencsétlen gyerek. És akkor játszanak meg futkároznak a ház körül, mint az őrültek.
- Állatok ezek, állatok!
- Gondolj bele, drágám, nemsokára itt a tél, jönnek a nagy fagyok, talán hó is esik majd, megesküdnék rá, hogy akkor sem bírnak majd nyugton maradni a jó meleg szobában. Ez az ember képes lesz télen is magával vinni azt a kisfiút. Télen! Kérdem én, milyen ember az ilyen?
- Állatok, én mondom...
- Neked szerencséd van, Emesém, a te drága jó Matyid nem engedné, hogy télvíz idején megfagyjon a gyerek a parton.
- Szerencsére Lajoska is jobban szeret inkább otthon lenni.
- Mondom én, hogy szerencséd van. Na, de ez az ürge, amilyen felelőtlen...képzeld, múltkor sáros melegítőben hozta haza a kisfiút! Az anyja meg csak nevetett rajta, egyszerűen nem értem az ilyen szülőket. Nem elég, hogy megfázik, még sáros is az a szerencsétlen! El kellene venni az ilyenektől a gyereket! Hatóságilag!
- Bizony, hatóságilag!
- Benn a szobában meleg van, ahelyett, hogy ebben az ítéletidőben kimennének, inkább keresne neki valami jó kis mesét, aztán nézhetné akár egész nap. De neeeem! Ezek kimennek a vízre. Majd jól beleesik valamelyik, aztán megnézhetik magukat.
- Meg ám!
- Látod, Lajoska is biztosan kinn fázott meg, talán iskolába menet.
- Kicsit köhög még...
- Látod, látod, hiába mondom ezt a mi szomszédunknak, mindig csak mosolyog rajtam. Aztán majd lesz ijedtség!
- Jó reggelt, Emese, drága! A boltba mész?
- Igen, Magdi néni, reggeli kell a családnak.
- Gyere menjünk együtt. Hogy van Lajoska?
- Köhög még Magdi néni, de semmi baja. Azért még fekszik egy kicsit a héten...
- Nagyon helyes, Emese. Te, képzeld, a szomszéd korán reggel zörgött már az autójával, mondom neki: hová megy hajnali nyolc órakor? Aszongya, hogy horgászni.
- Megáll az eszem!
- Mondom neki: ebben a csúnya időben? Hiszen tegnap egész nap esett az eső, ma meg köd van. Erre visszavakkantja, hogy miért, ősz végén napozni kellene?
- A szemtelen.
- Az hagyján, Emese, drága, de vitte magával a kisfiút is! Szegénykém öt éves még csak, de cipeli mindenhová horgászni. Esőben, sárban, meg a legnagyobb melegben. Képzelje, mi volt ma szegény gyereken: gumicsizma!
- Ilyenek ezek, Magdi néni!
- Na, de az anyja sem kutya. Este hétkor viszi le sétálni, pedig már sötét van, majd meghűl az a szerencsétlen gyerek. És akkor játszanak meg futkároznak a ház körül, mint az őrültek.
- Állatok ezek, állatok!
- Állatok, én mondom...
- Neked szerencséd van, Emesém, a te drága jó Matyid nem engedné, hogy télvíz idején megfagyjon a gyerek a parton.
- Szerencsére Lajoska is jobban szeret inkább otthon lenni.
- Mondom én, hogy szerencséd van. Na, de ez az ürge, amilyen felelőtlen...képzeld, múltkor sáros melegítőben hozta haza a kisfiút! Az anyja meg csak nevetett rajta, egyszerűen nem értem az ilyen szülőket. Nem elég, hogy megfázik, még sáros is az a szerencsétlen! El kellene venni az ilyenektől a gyereket! Hatóságilag!
- Bizony, hatóságilag!
- Benn a szobában meleg van, ahelyett, hogy ebben az ítéletidőben kimennének, inkább keresne neki valami jó kis mesét, aztán nézhetné akár egész nap. De neeeem! Ezek kimennek a vízre. Majd jól beleesik valamelyik, aztán megnézhetik magukat.
- Meg ám!
- Látod, Lajoska is biztosan kinn fázott meg, talán iskolába menet.
- Kicsit köhög még...
- Látod, látod, hiába mondom ezt a mi szomszédunknak, mindig csak mosolyog rajtam. Aztán majd lesz ijedtség!
addig jó, amíg a lajoskák otthon maradnak a csunya időben.. :D
VálaszTörlésKönnyesre mosolyogtam magam olvasás közben. Igazi társadalmi életkép :-D
VálaszTörlésAmióta Atyafi új arculatú blogját olvasom, sőt, várom a következő bejegyzését, ilyen Magdi néni megnyilvánulásokon nem csodálkozom. Az ilyen igazol mindent.
VálaszTörlés:-)
VálaszTörlés