Légykötő praktikák

Néhány, egészen hétköznapi dolognak is nagy használ vehetjük a műlégykötő asztalnál, hiszen minden legyes tudja, hogy történelmünk során az összes emberi találmány külön nekünk lett kitalálva. Nehéz végigjárni akár egy élelmiszerboltot anélkül, hogy ki ne szúrnánk magunknak legalább tízféle bespájzolni való matériát. Mivel a variációk száma végtelen, azokra fogok itt kitérni, melyek az utóbbi időben kerültek az asztalomra és legtöbbet használtam őket. 

Catgut

Juhbélből készült sebvarrófonál, melyet egészségügyis ismerőstől szerezhetünk be. Nem véletlenül kezdtem ezzel, egy igazán kivételes oldal előtt szeretnék ezzel tisztelegni: náluk találtam meg ugyanis a Delicious CatGut Nypmh "receptjét". Sokat hozzáfűzni nem tudok, irány a FLYTYIN.RO oldal, ahol a képek önmagukért beszélnek.

Invisible tape

Nyilván többféle néven van forgalomban, mifelénk ez a márkanév kapható. Különféle méretekben előforduló ragasztószalag, mely anyagánál és áttetszőségénél fogva kiválóan alkalmas a besorozásra. Általában kemény szárnyfedelek kötésére használom: egy tetszőleges méretű és formájú tollat ragasztok a szalag ragasztós felére, majd alul sötétre színezem és a tollas részt lelakkozom. Ha megszáradt, formára vágom. Még jobb megoldás, ha "szendvicset" csinálunk az egészből, azaz két szalag közé megy a szárny, ezt bekötjük és így dolgozzuk át. Egészen elképesztő variációk alakíthatóak ki, mint ahogy ezen a linken is láthatjátok (ő a szendvicses megoldást választotta).

Műköröm

Nemrég olvastam egy felmérést, miszerint a férfiak a műkörömnél csak a kozmetikai tetoválást utálják jobban. Teljes mértékben egyetértek ezzel a felméréssel, de nem kell kétségbe esni: a felesleges műkörmöket sokkal nemesebb célokra is felhasználhatjuk. Méretre és formára vágva tisztességes streamer fejeket készíthetünk belőlük, hasonlóakat a nyugaton nagy elánnal használt Surf Candy legyekhez. 

Forrás: Fly Tying Nation

Ehhez sem kell nagy ügyesség, először megkötjük a testet, majd ráragasztjuk a köröm-fejet, és UV lakkal alaposan bekenjük. Ha megszárad, mehet a dobozba. Gyakorlatban ugyan még nem használtam, de szerintem ott is van létjogosultsága a dolognak. 

Gyöngyszemek

Szó szerint gyöngy-szemek, mert szemet fogunk készíteni belőlük, mégpedig rákoknak, légivadász- és szitakötő nimfáknak, nagyon pici streamereknek. Gyöngyöket általában hagyományos nimfák fejeként használunk, ám ezek a nagyon apró (kreatív boltokban japán gyöngyként árult) üveggolyók már túl kicsik és mivel elhanyagolható a súlyuk, funkciójukat vesztik. Egy darab vastagabb zsinór, például hard mono segítségével azonban tömeggyártást indíthatunk szem fronton: felfűzünk két gyöngyöt, a zsinór egyik végét megolvasztjuk, majd a megfelelő méretre vágjuk a másik végét, és azt is felmelegítjük. Készen van a szem. 

Testanyagok

Egészen jó streamer anyagot készíthetünk különféle fonott, sodort dolgok kifésülésével. Sok verzió létezik erre szanaszét az interneten, személy szerint a fonott szatyorfülekből készült legyeket nem szeretem, az az anyag általában túl sprőd, nem mozog túl csábítóan a vízben. Azonban a különféle dekorációs szálak, raffiák, kötegek egy próbát mindenképpen megérnek, sőt, akár dubbingot is készíthetünk ezekből. Fésülni sokáig kell, alaposan, minden szálat szétbontva. 

Az epoxi és a krétapor

Nagyon régi trükk, junior legyes koromban, mikor nem nagyon volt még bodyglass meg ezer hasonló mizéria, a színes nimfákat (pl. szúnyoglárva) mindig így kötöttem. Kétkomponensű teljesen átlátszó epoxi ragasztóhoz kaparj egyszerű, hagyományos színes krétáról annyi port, amennyi a színezéshez kell. Ennyi. Persze lehet mindenféle színes festékkel is keverni, nekem mégis ez a megoldás jött be legjobban.