The River Why

Nem is olyan rég érdekes bemutatóra lettem figyelmes az Internet kifogyhatatlan archívumában - műlegyes témájú film, ígéretes képsorokkal, Redford és - az immár klasszikussá vált Folyó szeli ketté - nyomdokaiban haladva. Legalábbis ezt sugallta a rövid videó, amit pillanatok alatt el is felejtettem.

Nemrég azonban egy szintén nagyszerű (rövid)film (Once in a Blue Moon) megvásárlása okán újra eszembe jutott a The River Why, körülnéztem a világhálón, nem volt nehéz ráakadnom saját kópiámra. Persze magyar feliratról, esetleg (kimondani sem merem) szinkronról ne álmodjon senki: ott még nem tartunk, a stúdiók el vannak foglalva a nagyágyúk szinkronizálásával, így be kellett érnem az angol verzióval. Megnéztem a filmet (kétszer), és úgy gondoltam, mesélek Nektek róla, hátha kedvet kap valaki hozzá.

Mert a történet bizony érdekes, sőt, nem mindennapi. Mert mit várunk mi egy műlegyes filmtől? Rengeteg belassított jelenetet, halakat, kapásokat, hírességeket, valamint fürdést - Brad Pitt óta védjeggyé vált ez a momentum. Megjegyzem, az utóbbiban nem fogtok csalódni, a főszereplőn, Zach Gilfordon szinte állandóan vizes a póló, sajnos nem mondható el ugyanez partneréről, Amber Heard-ről, pedig ebben az esetben talán az IMDB adatbázisában is jelentősen emelkedett volna a tízes pontok száma.

Tehát a történet: főhősünk, Augustine Orviston (igen, férfiról van szó) sanyarú életet él - apja, a tweed-zakós, anglomán úriember megrögzött műlegyes horgász és szakíró, míg anyja igazi, belevaló kukacozó, azaz a hagyományos módszerek királynője. Szinte mindennapos náluk a vita, ám egyik este kiborul a bili és Augustine (későbbiekben Gus) nekiesik a családnak, ráadásul a vita hevében (minő borzalom!) apja legkedvesebb trófeáját is a kandallóba dobja. Autóba vágja magát és elutazik Oregonba, egy valódi vadregényes vidékre, ahol különös vállalkozásba fog: tanítani kezdi az embereket a horgászat fortélyaira. Természetesen megjelenik a színen a Nő, akit Eddy-nek hívnak (félreértés ne essék, nem én kevertem össze a neveket, a filmben egyébként szerepel egy Descartes nevű kutya is), s hirtelen minden megváltozik: Gus újra közeledni kezd az emberi világ felé.

Nyilván egy ilyen történettel nem lehet Oscarra pályázni, de egy filmet - és egy könyvet - el lehet adni vele. 1983-ban jelent meg ugyanis az azonos című regény, amit David James Duncan írt, s ami a San Francisco Chronicle "A 20. század száz legjobb könyve" című listáján igen előkelő helyet szerzett meg.

Műlegyes szempontból egyébként korrekt kis alkotás lett: szépen kidolgozott, hihető jelenetek, melyek maradéktalanul visszaadják a horgászat romantikáját, mulatságos és tanulságos a két oldal (műlégy VS. csali) harca, mindenképp figyelemre méltó a fejlődés, amin a főszereplő keresztül megy - egyre inkább élőlényként, sőt, egyenrangú ellenfélként tekint a halakra. Egészen különös alakokat ismerhetünk meg a filmben, legtöbbjük meggyőzően játszik; külön kiemelném az apát alakító William Hurt-ot, akitől persze nem is várunk mást. Az egyetlen gyenge láncszem sajnos pont a főszereplő, Zach Gilford, ami nagyjából oda is vágja a filmet: szerény véleményem szerint ezt a jelentéktelen karaktert még maga a nagy Seagal is hozta volna néhány vodka után (kis túlzással persze).

A teljes értékeléshez jó lett volna elolvasni a könyvet (bár a magyar kiadók ez irányban sem erőltették meg magukat, gondolom, a Győzike az Istenkirály című nagy sikerű alkotás újranyomásán fáradoztak, így ilyen fércművel nem volt idejük foglalkozni), valóban értékes lehet, már amennyire a dialógusokból ki lehetett venni. Sajnos van egy olyan érzésem, hogy az eredeti szöveget megnyirbálták, ráadásul olyan emberek nyúltak hozzá, akiknek nem kellett volna, így a filozofálgatás sokszor érthetetlen okoskodásba torkollik.

Mindenesetre semmiképp ne hagyja senki, hogy a fent leírtak elvegyék a kedvüket a filmtől, érdemes megnézni, sőt, a gyűjteményben is ott a helye. S ha megnézted, kezd el strigulázni a napokat, hiszen az eddigi statisztikákat tekintve pontosan harmincnégy évnek kell eltelni, hogy újra műlegyes filmmel jelentkezzen valaki.