Dél-Dunántúli helyzetjelentés - 1983

A következő tanulmány a Horgászkalauz '83-as számában jelent meg Hová lettél kedves Siónk? címmel. Nemrég olvastam újra, s úgy gondoltam, megosztom veletek amolyan vitaindítóként. Hol tartottunk akkor és hol tartunk most? Valóban katasztrofális a vizek mai helyzete, vagy javuló tendenciát mutat?

Néhai Bicskei Miklós bátyám, akit pedig értőnek fogadhattunk el ebben a témában, hiszen nemcsak cigányzenésznek volt kiváló, hanem horgásznak is közismert, egyszer félnapon át azt bizonygatta többedmagunknak, hogy "uraim, maguknak fogalmuk sincs arról, melyik a legjobb ízű hal? Nem a tavi - az iszapízű. Nem a dunai - az üres. A balatoni se az igazi. Az igazi az a hal, amit a Sióban fogunk". Itt aztán elhallgatott egy pillanatra az öreg és sokkal halkabban igy helyesbített: "fogtunk". Mert bizony már akkorra is múlt időbe került a Sió, mint jó horgászviz. Mostanra meg? - de arról majd alább.

"Jön a büdös!" - amikor ez a vészjel, mint valamikor a véres kard, megjelenik az alsó Tolna megyei horgászok körében, akkor mindenki messze elkerüli a Sárvízt és a Siót. Egyébként a megyei lap, a Tolna megyei Népújság is rendszeresen tudatja, mikor történik szennyvízeresztés a Sión, de aki nem olvassa a lapot, az is értesül róla, hiszen a víztől már kilóméterekre is tapasztalható, hogy tényleg "itt a büdös".

Horgászmozgalmunk egyik legtekintélyesebb ismerője, művelője, minden hazai horgászvizek avatott tudója azt mondta nekem a minap: „A Siónak kettős szerepe van. Egyik, hogy szabályozza a Balaton vízháztartását, a másik, hogy levezesse a Dunába a Balaton szennyét." Így igaz. Így igaz akkor is, ha ez a kérdésnek csak az egyik oldala. Mert egy másik oldal az, hogy a Sió összegyűjti a Kapos, a Koppány vizét a mellékes csapadékvizeken túl és még öntözési lehetõséget is nyújt a mezőgazdaságnak. Már amikor nyújt. Bezzeg, ha jön a ,,büdös", akkor az öntözés is megkérdőjeleztetik.

Ha viszont engedik a Balatont, amelynek bizonyosan van még szennye is, akkor szétfut a hír az alsó Tolna megyei horgászok körében: "Itt a tiszta balatoni víz, érdemes leülni a Sió-partra". És akkor ott vagyunk valahányan. Mert ha egészen ma már nincs igaza Bicskei Miklós bátyámnak, a siói még mindig a legízletesebbek közé tartozik.

Környezetvédelmi mérnök barátommal, Pekár Kornéllal beszélgetünk, akit ebben a vonatkozásban szaktekintélynek tartok, nemcsak foglalkozása miatt, hanem azért is, mert sikeres horgász és így a különböző szempontokat összességében tudja vizsgálni.A Sió mellékvizeivel kezdődik a beszélgetés. Eszerint a Kapos:
- Már lényegében nincsen benne hal. Szennyezi a kaposvári cukorgyár, az ottani húsipar.
- És a dombóvári MÁV-fatelítő?
- Annak a vizét most már a városi szennyvízhálózatba vezetik. Egyébként a városi szennyvíz tisztább, mint a Kapos vize.

A Kaposról ennyit. Legfeljebb még azt tegyük hozzá, hogy a frissen fogyasztható mezőgazdasági termékek öntözésére a csatorna vizét használni tilos.

A Kapos Tolnanémedi magasságában beömlik a Sióba.
Van még egy kis vizünk, tulajdonképpen csak patak, a Koppány. Ennek a vize még tűrhető, sőt arra is jó, hogy valamelyest fölhígítsa a Kaposét.

Nos a Kapos befolyása után nemsokára ott van a simontornyai bõrgyár. Készítettek szennyviztisztítót, valamelyest javított is a helyzeten, de korántsem elég. Oxigénszegény vizet ereszt a csatornába és tovább növeli annak oxigénhiányát.

Sióagárd alatt aztán megérkezik Tolna megye első számú szennyvizcsatornája, a Sárvíz. Ez hozza a Péti Nitrogénművek, meg a fűzfői nitrokémia szennyvizét. Szakaszosan engedik ugyan, amiről a megyei lap tudósít, de sok szenny lerakódik a mederbe és ha megérkezik a balatoni víz, az fölemeli a fenékrõl és alig-alig javul valamivel a helyzet. Szerves nitrovegyületekrõl van szó. Ezek a hal fõ eleségének

első számú pusztitói, plusz még az oxigént is elvonja a vízből, tehát sokszorosan káros. Egyébként a Sárviz olyan állapotú, amikor Pét engedi szennyvizét, hogy nyugodtan lehetne műtrágyázásra használni.

Ilyenkor menekül a hal a Duna irányába, sőt még a békák is kiugrálnak a vízből.

És befejezésül térjünk vissza saját közvetlen házunk tájára. A Sárvízen egy, a Sión tíz horgászegyesület érdekelt, megközelítőleg háromezer taggal. Ez a helyzet a Sióval. Sióagárd fölött

még istenes a helyzet, az alatt a Dunába torkollásáig, katasztrofális.

- Letenyei György -