Clogflyfishing

Mindig szerettem a kabócákat. Persze közhelyszerű ez a kijelentés, mert minden állatot rajongásig szeretek, ezek a kis ciripelő bajnokok mégis különösképp a szívemhez nőttek. Már a nevük is muris: kabóca. Angolul még murisabb: cicada. És akkor még nem is vettük közelebbről szemügyre ezeket a kis földönkívülinek tűnő rovarokat. Érdekes, hogy hazánkban egyre több kabóca él. Természetesen mind bevándorlók, mégis, mintha kölyökkorunk óta ott ciripeltek volna a legmagasabb fák tetején, persze légykötészeti szempontból minket inkább maga a rovar felépítése érdekel, nem dalnoki képességei. Mint a fenti képen (melyen egy énekes kabóca pózol) is látható, rövid fejük merőlegesen áll, a homlokuk duzzadt. Mellső szárnyaik a hátsóknál hosszabbak, hártyásak, testük jellegzetesen ék alakú, hengeres. A kabócák nem vízi rovarok, így műlegyeinknek kizárólag imágó (azaz kifejlett állapotban) állhatnak modellt, szerencsére fenti ismertetőjegyek alapján megkötésük nem ördöngösség. Úgy gondolom, a ...

A következő kis cikket néhány éve követtem el, a Sporthorgász magazinban jelent meg.  Rovarok a vízparton A műlegyes horgász - mint a neve is mutatja - a vízparton található, vízben élő, víz felett repkedő rovarokat próbálja utánozni a műlegyekkel. Ehhez azonban nem árt jobban megismerünk ezeket a rejtélyes lényeket, egyrészt a sikeresség érdekében, másrészt pedig abból az okból, ami az igazi horgászt jellemzi: nemcsak a halat megfogni, hanem megismerni a vízpart élővilágát és gyönyörködni benne. A rovartan nem is olyan egyszerű dolog, ahogy sokan képzelik, még a műlegyes horgász szemszögéből sem. Nem elég képekről másolgatni az adott élőlényt, meg kell ismerni annak viselkedését, életciklusát, hiszen ez vezet igazán az eredményességhez. Elengedhetetlen feltétel, hogy az elméleti tudás gyarapítása után nyitott szemmel járjuk a vízpartot, mert eredményességünket befolyásolhatja az is, mivel-mikor-hogyan horgászunk az adott területen, adott halfajokra. Vegyük hát sorban eze...