Maszekon horgászni

Ebben a bejegyzésben kicsit eltérek az általam képviselt vonaltól; oknyomozó riporteri babérokra pályázva egy engem régóta izgató kérdés nyomába eredtem. Az utóbbi időben ugyanis számtalan vitám tárgyát képezte a dolog (verbális és virtuális szinten is), nevezetesen: lehet-e állami horgászjegy nélkül "maszek" (azaz egyéni vállalkozók, cégek) kezelésében levő vizeken horgászni?

A kérdés azonban így rossz; lehet a Balatonon is mindenféle haszontalan papír nélkül pecázgatni, csak nem biztos, hogy kifizetődő. Máshogy teszem fel: vajon törvényileg szabályozva van-e a hobbipecások horgászvizsga nélküli szórakoztatása?
Ha megkérdezed az érintetteket (vagyis a vállalkozókat), nagy részük azonnal rávágja, hogy semmiféle horgászigazolványra nincs szükséged ehhez. Hiába magyarázom nekik évek óta, hogy ez nem igaz, csak hajtogatják a magukét. Aztán lebuknak és fizetnek, mint a katonatiszt. 
Bizonyos szempontból megértem őket: állami jeggyel rendelkező horgászok viszonylag ritkán járnak szappantartókra horgászni, ha várja őket a természetesnek ható egyesületi tó vagy valódi vadvíz. A jelen magyar helyzetet tekintve megélni belőlük talán nem is nagyon lehetne (hogy miért, az más kérdés, szerintem mindenki tisztában van vele), így kénytelenek az alkalmi pecások (ne adj Isten egyesületekből kiebrudalt fószerek) horgásztatásából megszedni magukat.

maszek fizetős tó horgászigazolvány állami jegy
Akadnak tisztességes cégek is

Azonban eddig ez csak üres duma, hogy mi az én véleményem a dologról, valószínűleg senki nem érdekel. Vannak azonban Magyarországon olyan törvények, szabályozások, melyek meghatározzák, hogy valójában kik a horgászatra jogosult személyek. Segítséget kértem tehát a MOHOSZ-tól, akik pillanatok alatt válaszoltak is - hiszen ki lenne kompetens ebben a témában, ha nem az országos szövetség. 
Lássuk. 

A ’97 évi 41 sz. halászatról és horgászatról szóló törvény meghatározza, hogy Magyarországon hogyan lehet horgászni. A törvényben egy szó, egy említés nem történik arról, hogy erre a vízre érvényes a törvényi előírás, arra pedig nem. Tehát nincs szektor különbség a horgászat alapvető szabályozásában. Az Ön által említett „maszek” víz egyébként sem kategória, ugyanis ennek is sokféle változata lehet:  

- magán tulajdonú földterület rajta vízterület, jogi szempontból „halászati vízterület” 
- halászati jogosultság , mindez magán, vagy társasági kézben - horgásztatás
- magán tulajdonú földterület rajta vízterület, jogi szempontból nem„halászati vízterület”, mindez magán, vagy társasági kézben - horgásztatás
- magán tulajdonú földterület rajta vízterület, a tulajdonos bérbe adja magánszemélynek, vagy társaságnak - horgásztatás
- magán tulajdonú földterület rajta halastó terület, a tulajdonos bérbe adja magánszemélynek, vagy társaságnak - horgásztatás
- magán tulajdonú földterület rajta halastó terület, a tulajdonos (magánszemély, társaság) maga horgásztat
….és még lehet egy-két más változat is. 
 
Mindegy milyen a horgászat, vagy horgásztatás háttere hazánkban a hatályos halászatról és horgászatról szóló törvény előírásai szerint lehet horgászni. Tehát nincs olyan szabály, ide kell az állami horgászjegy, oda nem kell. A mai magyar kis valóság, hogy a pénznek nincs szaga, a versenyelőny mindenekfelett, tehát a jogszabályi előírásokat be nem tartva folyik több mint egy évtizede az állami horgászjegy nélküli horgásztatás a vizek egy részén. A hatóságok pedig tehetetlenek, nincs anyagi lehetőségük az ellenőrzésre, és általában nem kívánnak – néhány kivételtől eltekintve - fellépni a szabályokra fittyet hányó vízhasznosítókra. 

A többi, a szabályokat betartó, hasznosító pedig jelentős versenyhátrányba került, kerül, nem beszélve arról, hogy a halastavi vízhasznosítók, horgásztatók további előnyöket élveznek azáltal, hogy tilalmi idők és más szabályok oda nem érvényesek. A horgászat alapfeltétele jelenleg – mindegy milyen státuszú vízről beszélünk - az állami horgászjegy (és a területi engedély) megléte. Az állami horgászjegy váltásával kapcsolatosan a törvény kimondja: „Állami horgászjegyet az a személy kaphat, aki rendelkezik horgászvizsgával, vagy az előző évi horgászjegyét bemutatja, horgászszervezeti tagságát igazolja és fogási naplóját leadja. A horgászvizsgát a halászati hatóság által kiadott vizsgabizonyítvánnyal, más országban tett vizsgát, pedig az erről kiállított okirattal kell igazolni..

Ennél egyszerűbben, érthetőbben megfogalmazni nem lehetne a választ. Persze azonnal felmerül a kérdés: mi köze a MOHOSZ-nak ahhoz, hogy mit művelek a saját vizemen? A válasz: természetesen semmi. Ám ezeket a törvényeket nem a MOHOSZ székházában hozzák. És mint tudjuk, a törvények mindenkire vonatkoznak. Általában. 
Pozitív példának hozza fel a levelében az Aranyponty ZRT. kezelésében levő vizeket, ahol alapfeltétel az állami jegy megléte. Személyesen ismerek olyan tógazdákat, akik saját kárukon tanultak, volt, aki a bagatellnek nem nevezhető pénzbüntetés után meg is szüntette halastaván a horgászatot.

Természetesen ez még közel sem a probléma vége, hiszen kismillió kérdést felvet az ügy: büntethető-e például Jóska bácsi, aki piacos üvegbotjaival kikullogott a közeli szappantartóhoz halat fogni, de fogalma sem volt a ’97 évi 41 sz. halászatról és horgászatról szóló törvényről?

Ráadásul - mint mindennemű jogi kérdés - közel sem ilyen egyszerű ez a kérdés sem. A bejegyzés folytatásaként ajánlom elolvasásra az alant található hozzászólásokat, van mit tanulni belőlük. Ha van véleményed, észrevételed a témáról, mindenképpen oszd meg velünk!

Megjegyzések

  1. Fogalmam sem volt arról, hogy a gépjármű vezetéshez jogosítvány szükséges...

    ...meggyőződésem, hogy a horgászbotot kezébe ragadó emberek 99%-a tisztában van azzal, hogy Magyarországon horgászni csak érvényes horgászengedély birtokában lehetséges...

    aztán amikor ellenőrzés, akkor megy a himi-humi...de igen! a tógazdát kell büntetni, mert ő engedte meg...ha nem engednék meg, akkor ezek szépen eltűnnének.

    VálaszTörlés
  2. Norbi, nagyon sokan nem tudják. Komoly horgászok komoly horgászoldalakon írják egyre gyakrabban, hogy a maszek tavakon nem kell állami jegy. Mert a tógazda azt mondta nekik és elhitték. Ismerek olyan tógazdát (te is ismered, voltál ott "pisztrángsügerezni"), akinek egyszerűen képtelenség megmagyarázni, hogy ez a szabály. Azt mondja, hogy merjen odamenni valaki az ő területére bírságolni vagy okoskodni. Erre most mit lehet mondani? Előbb-utóbb bebukik, ahelyett, hogy hajlana. Megéri?

    VálaszTörlés
  3. Hello!

    Halmozott tárgyi tévedések... a halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény pontosan leírja, hogy mit ért halászati vízterületeken. Azt is leírja, hogy mit ért horgászaton. Horgászni - e törvény szerint - kizárólag halászati vízterületen lehet. E törvény (és végrehajtási rendelete) ezt a horgászatnak hívott tevékenységet szabályozza és ehhez írja elő - többek között - az állami horgászjegyet.

    Azok a vizek, amik - bármi okból - nem mentek át a halászati hatóság által lefolytatott halászati vízterületté nyilvánítás eljárásán, azok nem miősülnek halászati vízterületnek, ez a státusz ugyanis nem magától értetődően, automatikusan rendelődik minde létező és halnak is otthont adó vízhez. A nem halászati vízterület vizeken "de jure" lehetetlen horgászni, mert a fent említett törvény a horgászat fogalmát kizárólagosan a halászati vízterületekre érti. A nem halászati vízterületeken tehát legfeljebb "horoggal halfogást megkísérleni" lehet, ezt viszont alanyi jogon, a "horgászathoz" egyébként előírt engedélyek nélkül is, mert a jogszabályi háttér szerint egészen egyszerűen ez nem számít horgászatnak. És egy demokráában mindent szabad, amit nem tilos.

    Hozááteszem, sok-sok olyan "magántó-tulaj" van, aki állami jegy nélkül horgásztat (vagy akarna horgásztatni), pedig a vize halászati vízterület. Ők jogszabályellenesen jár(ná)nak el. (Ahogy azok is, akik halászati vízterületen 3 botos "bojlis" jegyet adnak ki... és persze az ott 3 bottal horgászók is.)

    Ugyanakkor akik magántulajdonú ingatlanukon olyan magántavat birtokolnak, ami nem halászati vízterület, azok valóban "fogathatnak horggal halat" bárkivel, mindenféle olyan papír nélkül, amit a más vizeken végezhető "horgászt"-hoz ír elő a jogsdzabály.

    Hozzáteszem azt is, hogy ez a jelenlegi, e pillantban hatályos rendszer. Épen most folyik a Hhtv. átalakítása, újraírása, amivel remélhetőleg ez a fehér folt is eltűnik.

    CsG

    VálaszTörlés
  4. Sziasztok! Annyit tennék ehhez hozzá, hogy tudtommal " Azt a vizet, amely a halászati vízterületek hatósági nyilvántartásában nem szerepel, a tulajdonosnak a halászati hatósághoz be kell jelentenie. " Kiemelném, hogy BE KELL!! jelenteni, ha nem teszi gondolom az is szabálytalan,jogsértő vagy mit tudom én. Nem vagyok jogász, de itt kezdődik a baj, mert lehet, hogy be sincs jelentve a Halászati Hatósághoz és rétként szerepel a terület.....

    VálaszTörlés
  5. Nagyon köszönöm az észrevételeket, pontosan emiatt készült a bejegyzés! Ha van valakinek még észrevétele, ne restelljen írni.

    VálaszTörlés
  6. Sziasztok!

    Egy példa, ami nem régiben történt Bp.21,ker Katalin-tó (vmi bt/kft-s, kocka, halelvivős-fizetős..) ÉVEKIG (kb10) "csak" személyi igazolványt kértek a horgászoktól, mondván ide nem kell engedély..Egy nyári hétvégén kivonult egy csomó ellenőr és végigbüntették a pecázókat, ha jól emlékszem 10eFt/főre...Szerintem a mohosz elkezdett figyelni erre...forrás-teremtés. Engem személy szerint nem zavarna, addig is kevesebben vannak a vadvizeken. Maradjanak csak a kockákon, ha nekik az jön be.. :)

    VálaszTörlés
  7. Még egy apróság az előző hozzászólásomhoz. Ezeket csak a józan paraszti eszem gondolja így, nem ismerem a jogszabályokat(sajnos)!!Egy földterületet besorolnak valamilyen kategóriába szerintem, a hasznosítása alapján. Erdő, kaszáló, mocsár ,ártér stb. Ide lehet sorolni a tavakat is. Egy állandó vízterületet (ha bejelentik a hatóságnál) nem fognak rétté, erdővé nyilvánítani, mivel az valahogy kialakult. Ha bányászati művelés miatt, akkor bánya terület lesz,azt csak az Állam engedélyezheti,mivel az ásványi kincsek az Állam tulajdonát képezik, akár kié is a terület tulajdon jog. A keletkezett változások, visszamaradt gödör már a tulajdonos dolga mit kezd vele, de ha nem temeti vissza, akkor valószínű, hogy tó lesz belőle, amit pedig köteles bejelenteni. A hatóság nem rétté nyilvánítja. Az ásott tavakról így már nem is kell semmit mondani, mert azt a terület tulajdonosa alakította ki, így eleve tó(horgász,halas, stb) volt a célja. Horgásztatást pedig nem szoktak egy 20 nm2-es állat itatóban végezni. Ilyenkor gondolom nincs sem adófizetés a tulajdonos részéről a bevétel után ami már egy másik témakör. Szerintem ilyen szinten, amikor már bevételt szereznek a horgásztatásból, nem lehet nem észrevennie a hatóságnak, de mint tudjuk pénzel mindent meg lehet vásárolni. Ha hülyeségeket írtam bocsi......

    VálaszTörlés
  8. Én úgy tudom, hogy azokon a vizeken tilos a horgászat, ami nincs halászati/horgászati hasznosítás alatt. Ilyen pl. a városunkban eredő patak is, vagy a pécsi erőmű "gödör".
    És itt nem csak a magánterület/nem magánterület dönt.
    Nagyon sok egyesületi vízen is tapasztalom azt, hogy kapok egy nyugtát 2200,-ről azt jónapot kívánok. Engedélyszámot nem írnak fel, utólag nem ellenőrizhető, hogy ki volt ott, stb. Volt, hogy hárman voltunk egy vízen, halőr sehol, csak egy szám. Mondta, hogy kezdjük meg a pecát. Délbe megjöttek, de csak én voltam azon az oldalon, a társaim a túlparton pergettek. Mondta a halőr, hogy siet. Kiállítja egy névre a nyugtát, azt csókolom. Engedély nem kellett, de a másik két srác neve sem. Mondjuk legalább nyugtát kaptam 6600,-ról...ma már az is valami. Nagy híve vagyok a diákigazolvány szerű horgászengedélynek, amire fel tudom tölteni a megvett területiket, továbbá tudok vele SMS-ben venni a Balatonra vagy a Duna aktuális szakaszára napijegyet a telefonszámlám terhére.

    VálaszTörlés
  9. Így van,tilos!! Nálunk ez egy nagy probléma és szerintem mindenhol, hogy pl. egy holtág ha nincs kezelésben akkor az állami vagy természetvédelmi terület, de ha állami akkor miért nem lehet egy állami engedéllyel rendelkező embernek ott horgászni???A kérdés szerintem jogos....hiába nincs külön kezelésben. Sok külföldi országban, megváltod az állami horgászjegyet és horgászhatsz a természetes vízeken, szigorú szabályok között. Ez szerintem így korrekt és ez kéne ide is

    VálaszTörlés
  10. Üdvözletem!

    Olvassátok el a vonatkozó törvényt!

    Amit korábban leírtam, az mind benne van.

    Nem értem, miért találgattok...

    Igen, van egyfajta mulasztás is abban, hogy a 97-es törvény gyakorlatilag azt sugallja, hogy hatályba lépése után rövid időn belül minden érdemi, halnak otthont adó víz halászati vízterületté fog válni (vagy mert a halászati hatóság hivatalból megindítja az eljárást, vagy mert a tulaj ezt maga kezdeményezi). A valóságban ez azonban nem ment - mehetett - végbe teljesen a mai napig sem, már csak azért sem, mert újonnan is keletkeznek vizek, ill. sok területen az állam a tulajdonos, azonban az ott megtalálható kis álló- vagy folyóvizek jelentéktelenségük miatt hosszú ideig senki halgazdálkodási érdeklődését nem keltették fel. Ezek egy része a mai napig nem halászati vízterület.

    A cikkben felvetett téma kapcsán az újonnan, mesterségesen létrehozott állóvizek azok, amik érdekesek.
    Ha ezek nem állami tulajdonú területen és nem bányatóként jöttek létre, akkor a tó tulajdonosa is magántulajdonos. Ezek egy részén még szintén nem zajlott le a halászati vízterületté nyilvánítási folyamat. A hol nem zajlott le, ott az a víz (még) nem halászati vízterület, ezért arra (még) nem is lehet érvényes mindaz, amit a jogszabályok a halászati vízterületekre vonatkoztatnak.

    Egy biztos.
    Szó szerint "horgászni" – ezen a Hhtv. jogi meghatározását értve – csak halászati vízterülten lehetséges. nem fizikailag, hane ma szó értelmét és az ahhoz kapcsolódó szabályozást tekintve. Mindenhol máshol - hiába is hívjuk reflexből horgászatnak - jogi értelemben csak "horoggal halfogást lehet megkísérelni". Ezt viszont ma Magyarországon SEMMI nem korlátozza, ezért aztán nem is tilos, hiába állítjátok határozottan, hogy az. (Mi tiltja meg? Semmi!)

    A felhozott példához annyit, hogy vagy másról lehetett szó, vagy komoly visszaélés volt (az "ellenőrzést" végzők részéről!), vagy mégis halászati vízterületen végzett ellenőrzésről szólt a történet.
    Ugyanis egy nem halászati vízterületen a ma hatályos jogszabályok szerint halászati őr nem tud eljárni, mert a halászati őr csak a halászati hasznosítótól kapott megbízás szerint kap erre mandátumot, de ahol nincs halászati hasznosító (mert nem halászati a vízterület), ott ilyen megbízással egész egyszerűen nem rendelkezhet.

    A dolog érdekessége az, hogy állami területen a hal akkor is állami tulajdon, ha az adott víz nem halászati vízterület. A Hhtv. és végrehajtási rendelete gyakorlatilag az állami (vagy halászati hasznosítói) tulajdonban lévő hal legális kifogással történő magántulajdonba kerülésének folyamatát szabályozza. Mivel e szabályozás nem érvényes a nem halászati vízterületekre, ott NINCS erre szabályozás. Ennek következménye, hogy nem halászati vízterület esetén állami vízen tulajdonképpen bárki próbálhat halat fogni horoggal (de ez ugye jog szerint, "hivatalosan" nem horgászat), de arra NINCS MÓD, hogy onnan a halat legálisan elvigye, mert ezt valaminek legalizálnia kéne, csakhogy erre sincs szabály. Mivel ezt nem legalizálja semmi, ha elviszi a halat, akkor állami tulajdont lop. De ettől még horoggal lógathat ott - ha nem fog halat, vagy ha a megfogott halat visszateszi, akkor nem tesz semmi olyat, ami a halászati hatóság által szankcionálható lenne.

    A MOHOSZ a horgász egyesületek szövetsége. Nem jogalkotó, nem jogalkalmazó szerv. Nekik semmivel több közük nincs ehhez a kérdéshez, mint bármelyik átlaghorgásznak vagy horgászegyesületnek, és ezen az sem változtat, hogy bizonyos halászati vízterületeken a MOHOSZ a halászati hasznosító. Persze érthetnének a témához jobban is... Mindenesetre e témában nem tőlük kellett volna infót kérni, hanem a kérdéses jogszabályért felelős minisztériumtól, annak is a megfelelő szervezeti egységétől. Talán nem ekkora maszlagot kapott volna a kérdező...
    CsG

    VálaszTörlés
  11. Tisztelt CsG ! Ez kimerítő és szerintem elfogadható mindenki számára!!!A törvények nagy részét pedig nem lehet ismernie egy átlag horgásznak, lehetetlen, így sajnos mindenki ki van téve a veszélynek, amikor intézkedésre kerül a sor és kénytelenek vagyunk elhinni az ugyan úgy tudatlan illetékeseknek a reakcióját,döntését! De ez amit ide tettél nekünk sokat segít!!! Nekem legalább is sokat.....

    VálaszTörlés
  12. Köszönjük az infot, valóban nagyon hasznos. CsG: nem lenne gond, ha a hozzászólásod szövegét a forrás megjelölésével betenném a bejegyzésbe? A cikk lényege a tisztánlátás, nem a magántó gazdák lehúzása, s így azért egyes esetekben egészen másképp fest a dolog.

    VálaszTörlés
  13. Üdv!

    Ricsi:
    Pedig érdemes tisztában lenni a jogainkkal és kötelességeinkkel, ahogy velünk szemben fellépő próbálók jogaival is... ellenkező esetben nagyon kiszolgáltatottá válhatunk. Egyrészt sajna nem mindenki jóindulatú és önzetlen, másrészt a jóhiszemű és lelkes hatósági személy is ember, ő is hibázhat és ő sem tudhat mindent. Az persze gyász, ha a saját hatósági jogköréről nem tud mindent, de valljuk be, ilyen is van...


    Megjegyzem, a halászati hatóság egyes megyékben jellemzően megpróbálja/megpróbálta elrettenteni az embereket valamiféle eljárás megindításával ezekről a nem halászati vízterület "vadvizekről", de ha bárki kicsit is megkapargatta, hogy valójában mi alapján indult az eljárás, nyomban ejtették is az ügyet. Nem is volt más választásuk.

    Sajnos rossz a jogszabályi háttér - ez az , ami világos kiderül mindebből. Ilyenformán maga a téma telitalálat.
    Reméljük, a folyamatban lévő változtatás segít ezen (is).

    McFly! Értékelem az ötletet, de ha kérhetem, maradjon inkább hozzászólás. Annak szántam, olyan formában is írtam meg, nem cikknek vagy cikkrészletnek. De - gondolom - az is megoldás lehet, ha az írás végére beteszel egy plusz mondatot azzal, hogy a valóban érdeklődők nem mulasszák el a kapcsolódó hozzászólások sem áttanulmányozni.
    CsG

    VálaszTörlés
  14. Hát én ehhez nem tudok hozzászólni.
    Üdv

    VálaszTörlés
  15. Jó estét mindenkinek!

    Nekem ezzel az egésszel valójában csak egy gondom van. Miért probléma az bárkinek is, ha egy magántulajdonú "kockatavon" a tulajdonos olyan személyeknek is megengedi a halfogást, akiknek nincs engedélye? Mennyivel lesz nekem, vagy bárki másnak attól jobb, ha ezek az emberek is megveszik az állami jegyet (aminek az árát ráadásul jövőre durván megemelik, pedig nem is kapsz érte "semmit"), s tagjai lesznek valamilyen horgászszervezetnek. Mert az állami jegyhez ugye, ez is feltétel. Különösen, ha egy évben csak néhány alkalommal mennek el pecázni, mert valójában nem horgászok. Az ilyen vizek tulajdonosai ráadásul azt a halat engedik - díj ellenében - megfognod, amit ők vesznek/tenyésztenek, ergo, az ő tulajdonuk.
    Szóval, nem értem, mi ezzel a baj.

    Ammonite

    VálaszTörlés
  16. Senki nem írta, hogy ez probléma lenne, vagy baj. A baj akkor kezdődik, mikor a kockató tulajdonosa megeteti a látogatókat, hogy állami jegy nélkül is horgászhatnak, aztán jön egy ellenőrzés. A tógazda fogja kifizetni a büntetésüket? Ugye nem.
    A cikk is emiatt született, egyáltalán nem az irigység vagy a rosszindulat szülte.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Volt már olyan tógazda, aki ilyen miatt beperelte a halászati hatóságot és vissza akarta perelni a büntetést? Kíváncsi vagyok ennek az eredményére.

      Törlés
    2. Nem tudok róla, a környékünkön élő megbírságolt tógazdák kipengették a büntetést (nem keveset!), és megtiltották a horgászatot. Egyértelmű ugye, hogy ezeknek a gazdáknak első bevételi forrása a hal eladása volt, másodsorban a horgásztatás.

      Törlés
    3. Kíváncsi lennék rá, hogy mi volt a büntetés alapja.

      Törlés
  17. Kérdés. Nekem van egy kerti tavam, a saját igatlanomon. Abba teszek halakat, amiket horoggal fogok ki. Megengedem ezt a vendégeimnek is. Ezzel ha jól tudom, nem sértek semmiféle szabályt.

    Ha a saját birtokomon van egy halastavam, amit évente lehalászok és a halakat értékesítem, azzal se sértem meg a halászati jogszabályokat. Ha jól tévedek.

    Ha a halakat magánszemélyeknek értékesítem, akik horoggal fogják ki, akkor milyen jogszabályt sértek meg?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nem jó az okfejtegetés, általában mindenki ebbe a hibába esik bele. A kerti tó a kutyát sem érdekli, de ha kinövi a praktikeres tófóliába összedobott pocsolya méretét, akkor nagyon komoly engedélyek kellenek hozzá. Ha ezen horgásztatok, akkor ismét az az alap jogszabály lép életbe, hogy a horgászat alapfeltétele – mindegy milyen státuszú vízről beszélünk - az állami horgászjegy (és a területi engedély) megléte!! Ahogy a vezetéshez jogosítvány, a vadászathoz meg vadászvizsga kell. Itt meg is bukik minden további okoskodás, nem a hal eladásán van a hangsúly, hanem a horgászaton.
      Lehet emiatt mérgelődni, meg szidni a jogszabályokat, de ez nem változtat azon, hogy a tógazdát megbüntetik, és az állami nélkül horgászókat is. Még valami (de ebben lehet, hogy tévedek): szerintem Magyarországon magánkézben nincs halastó, azaz nem a "saját tavamon" horgásztatok, hanem az államtól bérelt vízterületen. Legalábbis leggyakrabban.

      Törlés
    2. Persze, alább írtam, hogy a fentebb hivatkozott 97-es jogszabály már nem hatályos, horgászni a 2013-as törvény szerint már nem csak halászati vízterületeken, hanem haltermelő egységeken is lehet. Haltermelő egység fogalma meghatározásra került a jogszabályban, gyakorlatilag minden, amiben hal van, és nem kerti tó meg halászati vízterület. Így már oda is kell az állami jegy.

      De abban szerintem tévedsz hogy nem lehet halastó magánkézben. Vehetek termőföldet, kérvényezhetem a művelési ág megváltoztatását (szántóról/legelőről tóra), kicsengetem az engedélyek meg minden árát, megcsináltatom a tavat és akkor voila, van egy tavam. (Ami jó ideig csak pénztemetőként fog funkcionálni, mert sok haszon nem lesz belőle. Van az ismerősi és a rokoni körben elég sok halastóval foglalkozó, tőlük tudom).

      Törlés
    3. Előző én voltam, nem vettem észre hogy a zasszony bejelentkezett. :-D

      Törlés
    4. Ez teljesen igaz lehet, nem tudom, tényleg. Felénk az összes tó bérelt víz, de ettől még simán elképzelhető, hogy lehet magánkézben víz. Viszont szerintem akkor is ugyanaz a helyzet, mintha valakinek saját erdeje lenne, ahol vadászni csak vadászvizsga után lehet, nem ülhet ki bárki lövöldözni (bár ott van ugye a fegyverhasználati engedély, az megint más tészta).
      Nem egyszerű téma ez, s bár a MOHOSZ is elég konkrét válasszal jött itt annak idején (ugye már 4 éves ez a bejegyzés), szerintem számukra sem egyértelmű annyira a dolog. :)

      Törlés
  18. Ma a csg által hivatkozott jogszabály hatályon kívül van helyezve, a 2013. évi CII. tv. a hatályos.

    VálaszTörlés
  19. Üdv,

    Saját tulajdonban lévő, magán halastóra a jelenlegi szabályzókat figyelembe véve szerintem nem kell engedély. De tegyük fel, hogy kell. A tógazdát miért büntetik ebben az esetben? Mi írja azt neki elő, hogy meg kell követelni az engedély meglétét? A saját maga által alkotott tószabályzata? És ha nem írja bele? Van olyan szabályzó ami előírja egy tószabályzat tartalmi elemeit? A tógazda ellenőrizheti az okmányok meglétét? Pedig ő nem is halászati őr vagy társadalmi halőr. Azt is olvastam már, hogy állami jegy és fogásnapló kell csak. Ha jól tudom a fogási naplóba be kell írni a horgászat megkezdésének idejét és a halgazdálkodási vízterület víztérkódját is. Szerintem a legtöbb magán halastónak nincs is kódja és nem is előírás. Akkor fogási naplót is csak hiányosan lehet kitölteni? Ez pedig problémaként jelentkezik egy esetleges ellenőrzés során. A magántavon fogott és elvitt hal, ha rögzítésre kerül a fogási naplóban az nem számítható össze a halgazdálkodási vízterületen fogott hallal.
    Kedves Kommentelők! Tisztába tudjuk tenni ezt a témát? Kíváncsi vagyok, hogy mi a tényleges helyzet ezen a területen.

    VálaszTörlés
  20. Üdv!
    A NÉBIH-től kértem jogi állásfoglalást a következő dologban:
    Szabadidő egyesületnek magánkézben lévő helyrajzi számmal, vízügyi és halgazdálkodási engedéllyel rendelkező nem bejegyzett halastó tulajdonosával használati szerződése van, mely szerződés egyik pontja kitér arra, hogy az egyesület tagjai a tavon MOHOSZ előírásainak és szabályainak megfelelően horgászhatnak és a kifogott halat elvihetik. (A halat saját pénzből hivatalosan kereskedőtől orvosi papírral vásárolják a tagok.) A horgászetika betartatását horgászvizsgával, állami horgászjeggyel rendelkező egyesületi tagok végzik.
    A kérdés az, hogy ezen a magántulajdonú tavon használati szerződéssel horgászó egyesületi tagoknak kötelező-e az állami horgászjegy kiváltása.
    Annyit még hozzáfűznék, hogy tudomásom szerint a tulajdonos állami jegy nélkül horgászhat ("hotoggal halat foghat") a saját taván és a használati szerződés a törvény szerint kvázi tulajdonosi joggal ruházza fel a szerződő felet.
    Természetesen nem kaptam egyértelmű választ, csak a sablon törvényből idéztek:
    A hal védelméről és a halgazdálkodásról szóló 2013. évi CII. törvény (továbbiakban: Hhvtv.) 37. § (1) bekezdés c) pontja szerint a halgazdálkodási vízterületeken a hal fogása és a halfogásra irányuló tevékenység horgászat esetén állami horgászjeggyel vagy turista állami horgászjeggyel, e törvény rendelkezéseinek betartásával folytatható.
    A Hhvtv. 45. § (1) bekezdés b) pontja alapján a halfogási tevékenységet végző személy köteles magánál tartani a nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen az állami horgászjegyet és a fogási naplót, – a továbbiakban együtt: halfogásra jogosító okmányok –, és azokat a halgazdálkodási hatóság, a halgazdálkodásra jogosult, a halászati őr, a mezőőr, a természetvédelmi őr, a társadalmi halőr és a rendvédelmi hatóság ellenőrzésre felhatalmazott képviselőjének felhívására bemutatni és átadni.
    Ezekben egy árva szó sincs arról, amire a kérdésem vonatkozik. Magántulajdonban lévő tó!!
    Szerintem egyébként ilyen tóra a halászati őr be sem léphet.

    VálaszTörlés
  21. A papír sok mindent elbír. Igazságtalan törvényeket is. Nem érdemes azon vitatkozni hogy szabályos e magántulajdonban lévő tavon állami horgászjegy?!? nélkül horgászni, mert nem az. Papírra valaki leírta hogy nem az. De attól még hogy a lenyúlást törvényessé teszem, még lenyúlás marad. Viccesek ezek a jogosítvány hasonlatok, kíváncsi lennék mekkorát néznétek ha gokart pályán megbüntetne a rendőr mert otthon hagytátok a jogsit.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A kettőnek semmi köze egymáshoz, a gokart pálya nem közút. Ha kimész vele a forgalomba, megbüntetnek.

      Törlés
  22. Még mindig - évek múlva is - elbeszélünk a levegőbe. Tény, hogy értelmezhetetlen és nem egyértelmű a dolog, de az is tény, hogy jelen állás szerint igenis nagyon komoly büntetéseket szabnak ki azokra a víztulajokra, akik állami nélkül horgásztatnak. Nincs tovább, ezt mutatja a gyakorlat. Nem léphet be halászati őr? Elárulom, hogy rendőr társaságában megy majd ellenőrizni, ahogy a környéken is tették nem egyszer. Kíváncsi leszek, ki az a keménytökű gyerek, aki nekiáll majd akkor okoskodni. És értsük meg már végre: nincs olyan, hogy magántulajdonban lévő tó! Vízhasználati jog van!
    Jelenleg Magyarországon ha valaki horgásztevékenységet folytat (halat horoggal fog), állami jegyet KELL váltania. Pont.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Úgy látom nem egyértelmű mindenkinek, ahogy leírtam.Tehát: magántulajdonban lévő földterületen vízhasználati és halgazdálkodási engedéllyel rendelkező tóra van használati szerződés. Nem a tulaj horgásztat, nem napijegyes ( kifogom, kifizetem, elviszem) tó. Én, aki szerződtem a tulajjal, megveszem a halat, beteszem a tóba, kifogom és viszem haza. Ha rendőr társaságában jön a halászati őr magánterületre ellenőrizni, szerintem nem vagyok köteles beengedni, csak ha " házkutatási engedélye" van. A gokartot nem használom állami közúton, a horgászbotot nem használom állami vízen.....

      Törlés
    2. Na még egyszer: Magyarországon horoggal halat fogni állami jegy birtokában lehet, ez ugye egyértelmű. Ha ez az alap gondolat, akkor innentől kezdve minden okoskodás felesleges, ugyanis minden már felülír. Ezt nem valami nagy jogi háttérrel mondom (és természetesen fenntartom a lehetőséget, hogy tévedek), de az általam ismert esetek (vagyis büntetések) ezt mutatják. Egy biztos: egyértelműsíteni kellene a törvényt, ez nagyjából olyan, mint a vadászoknál az éjjellátó céltávcső használata. Oké, hogy tilos, de kinek, mikor, hol tilos? És keresőnek használhatja? Szintén, mikor és hol? Nagyjából senki sem biztos benne.
      Csak egy apróság: házkutatási engedély meg társai csak az amcsi filmekben vannak (ezt sajnos tapasztalatból tudom). Ez viszont tény.

      Törlés
  23. Sziasztok!

    Megtudná mondani valaki azt, hogy a tulajdonost, üzemeltetőt mire hivatkozva büntetik meg ilyenkor? Milyen jogsértést követ el akkor, ha engedi az állami jegy nélküli horgászatot?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Persze, de meg is válaszoltad a kérdést: mert engedi az állami nélküli horgászatot. Igazából már eléggé lerágott csont a téma, kismillió helyen megjelent publikáció erről, mégis mai napig tart a lázongás. Utoljára különben a NÉBIH dobta fel a témát, nagyjából le is tisztáz mindent:
      http://portal.nebih.gov.hu/informaciok/noveny/hivatali/erdo/erdo-hivatali/-/asset_publisher/4ndba0yRXvQX/content/nem-art-az-elovigyazatossag-a-horgasztavakon-is-kotelezo-az-allami-horgaszjegy-

      Törlés
  24. Szia Peti!

    Akkor létezik olyan, hogy:

    Megbírságolom az x horgásztó üzemeltetőjét, tulajdonosát, mert nem ellenőrizte xy, xxy, xxxy állami jegyét.

    Hol található meg a büntetési tétele ennek a jogsértő cselekménynek?

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése