A városban
Idáig jutottam. A rohanástól megcsömörlött ember rapszódiája, a dübörgő teherautók és kamionok közti peca. Ácsingózás egy emberibb világ és élet után, a meggyötört vízben pedig elkeseredett ritmust kalapál a pici wobbler. Fél óra mennyország a szürke betondzsungelben. Persze mennék én a Drávára, de a hatalmas víz elmosta a halakat, s a jó ég tudja, mikor lesz ismét horgászható a szabolcsi szakasz. Addig marad az ínségpeca, ami - néha - jól is elsülhet. Ahogy ma is. Az infókat Kisgyerek szolgáltatta, a pici körforgókat Józsi (a horgászboltos), a vizet a megyeszékhely, a hangulatot nyolc-tíz félrészeg utcaseprő - városi horgászturizmus magyar módra, katalógusba illő életérzés. A kis patak meglepően szép és természetes, leszámítva azt a néhány tonna gumiabroncsot, slagot, strandpapucsot, reklámszatyrot, s sok egyéb, patakban köztudottan nélkülözhetetlen műanyag ereklyét, melyet kényelmes fajtársaink helyeztek el a vízben, de szerencsére két kacat között ál...