Clogflyfishing

Csend. Pislákoló lámpák, hajnali fény, kihalt sétány. Varjúcsapatok szemezgetik az emberek után maradt szemetet, éledezik a víz, itt-ott kishal ugrik. A vadkacsák csapatokban bújnak elő a nád rejtekéből, kétlábú sehol, csak néhány ezüstkárásztól megcsömörlött daraszobrász kókadozik az üvegbotok mellett.  Én így szeretem a Balatont. Üresen, buli- és hangzavar mentesen, a maga természetes szépségében. Ilyen volt ma reggel is... De ne ugorjunk annyira előre, kezdjük a tegnapi nappal. Ferivel volt randim a mólón. Tudom, hülyén hangzik, inkább kezdem előröl: ha a Steveolson nevet említem , mond neked valamit? Ha engem olvasol, akkor biztosan. Sztív (ahogy mi hívjuk blogger-körökben) a balatoni sügérpopuláció réme, vertikális guru, és hatalmas alak. Persze kikéri majd ezeket magának, de sebaj, akkor is így van. Mivel a füredi bornapok közelébe vetett a balszerencse (és a családi többség szavazata), gondoltam, miért ne kössem össze a kellemeset a haszontalannal, így hoztuk össze ...

Az utóbbi időben eleget idétlenkedtem itt a blogon, ideje, hogy valamit felmutassak horgászatilag is. Egyik ismerős a héten segíteni hívott balatoni nyaralójába (stég és csónakrenoválás címén), persze azonnal igent mondtam, mint minden vízparttal kapcsolatos munkára. A munkát ugyan túlzásba nem vittük, de tömény nosztalgiázás és saját vállunk veregetése közben megittunk pár pohár karcos vörösbort, s a rengeteg elméleti "lógatás" után nem volt kétséges, hol töltjük majd a délutánt. Szerencsére a vitorlás még vízen volt, rohanás napijegyért, majd bedobáltuk a legszükségesebbeket, barátom kisegített egy pergetőbottal, mert a kocsiban nem volt más, csak egy doboz dropshotos kütyü. Kezdem nagyon megszeretni ezt a módszert, valószínűleg beruházok egy nagyobb adag gumihalacskába is, késő ősszel és télen jól jön majd a Dráván is, amikor majd a szárazlegyet viszonylag kevésbé eszik a halak...  A célhal a kősüllő volt, egy közeli tartáson, amit vendéglátóm úgy ismert, mint a te...