Kukoricázz!

Megegyezhetünk abban, hogy az égvilágon mindent lehet műlégyként imitálni. Elég felkeresni egy külhoni műlégykötő fórumot (legjobb példa a FTF), és már hüledezhet is a laikus, mennyi képtelen és agyament ötlet létezik. Itt van például rögtön Nemo:

Külön érdeklődéssel figyelem a pontyos műlegyeket, szerencsére egyre több van belőlük, de nagy részük apró rákutánzat, vagy hagyományos, máshol ezerszer látott nimfa-forma. Az utóbbi napokban ezeket az apró rákokat kötögettem én is; fogósságuk mellett nagy előnyük, hogy élvezet bütykölni velük, ráadásul nem túl anyag- és időigényesek, pillanatok alatt lehet sorozatokat készíteni belőlük. A következő pár jószág annyira jól sikerült, hogy én biztos behörpölném őket, ha ponty lennék. 

A népszerűségi lista második helyén az őzszőr és egyéb kenyérlegyek állnak. Mai napig nem tudom, mit esznek ezen az angol kollégák, én órákat seggeltem a parton különféle úszó kenyérlegyek mellett, eddig egyetlen pontyot fogtam velük. Viszont balint többet is. Ilyen a horgászat...

Lehet azt mondani, hogy legkevesebbet variált pontyos légy a kukoricalégy. Nem tudom megmagyarázni, miért, pedig ha a két legfogósabb legyet kellene kiválasztanom, habozás nélkül a Montana és a kukorica légy lenne a nyerő. Ez utóbbiról főképp Domy barátom tudna mesélni, a szemem láttára akasztgatja saját titok-kukoricáival a pontyokat a Sión minden nyáron. Az ő verzióját nem árulom el, viszont most megosztom veletek, hogyan kötöm én. Elárulom, pofon egyszerű lesz, mégsem hagyott cserben eddig. 

Anyagszükséglet:

- sárga polifoam

- sárga légykötő cérna (a legvastagabb fajta)

- kétkomponensű színtelen epoxy ragasztó

A kívánt méretű bolharákhorogra (de igényesebb pontyozóhorog is megteszi) sárga cérnával alapkötést készítünk, egészen a horog harmadáig. 

Ólomhuzallal vagy rézdróttal kialakítjuk a testet, természetesen az általunk preferált süllyedési sebesség függvényében. Érdemes kötni gyorsan süllyedő és lebegő variánst is 

A súlyozást bebandázsoljuk a cérnával, majd vágunk egy megfelelő hosszúságú és tetszőleges szélességű sárga foam csíkot. 

A csíkot a horog szárára hajtjuk duplán, a szemtől néhány milliméterre szorosan lekötjük. 

Jókora "fejet" készítünk kukoricánknak, majd elkötjük a cérnát.

Kétkomponensű epoxit keverünk, majd alaposan bekenjük vele a legyet. A test belsejébe, és az aljára is kerüljön ragasztó!

Íme, a kész kukorica-kommandó. Elvetemültebb pecások megtölthetnek vele egy konzervet is, de etetésre sajnos alkamatlan. :)